Sírrablóktól féltik a kiszáradó tóból előkerülő emlékeket
2009. április 8. 10:49 MTI
Ókori települések és ősi temetkezések kerülnek napvilágra, ahogy a szárazság és az Eufráteszen épített gátak miatt zsugorodik a Haditha-tó víztükre a nyugat-iraki Anbar tartományban; a szakemberek a sírrablóktól féltik a régészeti emlékeket.
Irakban évtizedek óta komoly gondot jelent a régészeti helyszínek kifosztása. A problémák csak súlyosbodtak a Szaddám-rezsim 2003-as bukása, s az országban eluralkodó káosz nyomán: hat évvel ezelőtt például 15 ezer műtárgyat raboltak el a bagdadi Nemzeti Múzeumból.
A Haditha-tó térsége 1986-ban gátépítés és duzzasztás miatt került víz alá, ám ezt megelőzően nemzetközi leletmentő expedíció igyekezett feltárni és biztonságba helyezni a történelmi leleteket. A víz azonban újabb sírokat hozott a felszínre, a temetkezések jelentős része az asszír időkből származik, ám megtalálhatók az elmúlt öt évezredben a térségben egymást váltó kultúrák tárgy emlékei is. Az asszírok nagy kerámiaurnákban temetkeztek, s a sírmellékletek között aranyból készült ékszerek, drágakövek, fekete szempillafesték tárolására szolgáló tégelyek, csészék és különféle edények vannak, legújabban orrkarikára és bokaperecre is bukkantak.
A régészek szerint a kiszáradó tó szervezett sírrablóbandákat csábíthat a térségbe. "Már eddig is találtunk frissen kihantolt sírokat összetört tárgyakkal a környezetükben. Ez részben a víz számlájára is írható, ám többségében a sírrablók műve" - közölte Jasszin Dzsbara, a hadithai régészeti helyszínt felügyelő archeológus, hozzátéve, hogy a kincsvadászok kiássák az antik kerámiaedényeket és összetörik őket, aranyat remélve bennük.
Rafit Ali Faradzs vezető tartományi régész szerint a kulturális örökségvédelem vesztésre áll a sírrablókkal szemben: Anbar területén 435 régészeti helyszín van, amelyek sivatagi vidéken találhatók. Őrzésükről mindössze 9 rendőr hivatott gondoskodni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
