Könyv a Rákócziak városáról
2009. február 26. 15:15 MTI
Sárospatak - Rákócziak városa címmel jelentetett meg képes albumot a zempléni város történelmi emlékeiről a sárospataki Rákóczi Múzeum; a könyvet - a II. Rákóczi Ferenc, az államférfi című tanulmánykötettel együtt - szerdán mutatták be Budapesten.
"Sárospatak látszólag messze van, a határszélen, mégis igazi kulturális-tudományos központ" - méltatta az északkelet-magyarországi település művelődésben betöltött szerepét Kovács Tibor, a bemutatónak helyet adó Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A Sárospatakról szóló, K. Pintér Tamás rajzaival díszített albumot méltatva Káldi Gyula, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa elmondta: azt "a legjobb értelemben vett ismeretterjesztő munkának" tartja.
Az album szövegeit jegyző Jósvainé Dankó Katalin írásai "tömörek, lényegre törőek, ahogy csak az tud írni, aki Patakot tökéletesen ismeri" - emelte ki az építész, hozzátéve: K. Pintér Tamás grafikái gondolati mélységet ébresztenek, így "a könyvből az is megérti Patakot, aki még nem járt ott". Mint azt Jósvainé Dankó Katalin, a nemzeti múzeumhoz tartozó Rákóczi Múzeum igazgatója kiemelte, 2008 "gyümölcsöző év" volt Sárospatakon: a Reneszánsz év alkalmából szervezett ünnepségek mellett a pataki országgyűlés 300. évfordulójára emlékezve 2009 márciusáig látható időszaki kiállítást rendeztek II. Rákóczi Ferenc, az államférfi címmel, melyhez konferencia is kapcsolódott.
A konferencia anyagát összefoglaló, tavaly decemberben kiadott tanulmánykötetet R. Várkonyi Ágnes ismertette. A könyvben szerkesztőként és részben íróként is közreműködő történész elmondta, abban huszonöt igen értékes tanulmány kapott helyet. "Ötven év kutatás után is izgalommal olvastam ezeket, mert rengeteget lehetett belőlük tanulni" - vallotta meg az akadémikus.
Mint beszámolt róla, a kötet írásai több szemszögből is megvizsgálják Rákóczi hadsereg-, gazdaság- és államszervező tevékenységét, valamint az 1708-ban a pataki országgyűlés előtt álló alternatívákat is: a magyarok bűnbánó alattvalóként elfogadhatták volna a Bécs által felkínált amnesztiát, de a szabadságharc folytatása mellett is dönthettek a spanyol örökösödési háború kedvező lezárására várva. Az országgyűlés végül a harc folytatását választotta, de még ma is vita van arról, helyesen tette-e - beszélt a "sorsfordító esztendőről" R. Várkonyi Ágnes.
A könyvbemutató keretében a Bodrogközi Múzeumi Egyesület Balassa Iván-emlékérmét Frisnyák Sándor földrajztudós vehette át Bodó Sándortól, a szervezet elnökétől.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
