Szülőhelyén áldoztak Zeusznak

2009. január 28. 11:44 MTI

A felfedezés a Pennsylvaniai Egyetem régészeinek nevéhez fűződik, akik kutatóárkot ástak a hegycsúcson, és eközben egy sor tárgyi emlékre bukkantak. A leletek között egyaránt akadnak elszenesedett kecske- és birkacsontok, szobrocskák, ivóserlegek, miniatűr bronz tripuszok (háromlábú állvány, áldozóserpenyő), ezüst pénzérmék, valamint apró kettős bárdok (labrisz).

Az ezüst villámot szorongató bronz férfikéz a régészek szerint Zeuszt jelképezi. A leletre egy darab fulgurit, vagyis villámkő mellett bukkantak. A fulgurit szabálytalan, esetenként cső vagy tölcsér alakú üveges képződmény, amely főleg hegytetőn, sivatagi vagy vízparti homokbuckákon, villámcsapás következtében jön létre. "Az oltár a hegycsúcson lehetett, ez valószínűleg egy kövekből kialakított kör volt" - vélekedett David Gilman Romano, az expedíció vezetője, aki szerint a közvetlen közelségében lehetett a temenosz, azaz a szent berek.

Szentélynek, vagy egyéb építménynek eddig nem sikerült a nyomára bukkanni. Ókori írások szerint a mükénéi kultusz követői állatáldozatok mellett embereket is felkínáltak isteneiknek. Az amerikai régészek eddig kizárólag állati csontokra bukkantak, ám mint David Gilman Romano megjegyezte, nem lennének meglepve másmilyen leletek láttán. A hegycsúcson lévő kultikus hely más, mint a Görögország-szerte fellelt szertartási helyek: ezek általában zárt helyen üzemeltek, falaikat freskók díszítették. E szentélyekben gyakorta szobrokra és fogadalmi ajándékokra lelnek.

A hegycsúcson lévő zarándokhely alátámasztja Pauszaniasz, az i.e. 2. században élt görög történetíró szavait, aki a Görögország leírása című többkötetes útikönyvében Árkádiát jelöli meg Zeusz születési helyeként. Más ókori auktorok Krétát, az Ida-hegyet tartják számon a görög főisten születési helyeként. A régészek most Pán, a természet kecskeszarvú és -lábú istenének a szentélye után kutatnak, amely az ókori szövegek tanúsága szerint valahol a közelben lehetett.