DNS-mintát vennének Galileitől is
2009. január 20. 15:55
Olasz tudósok DNS-mintát szeretnének venni Galilei 16-17. századi csillagász maradványaiból, hogy eldönthessék, mit is láthatott a csillagokból és bolygókból a távcső feltalálója, aki öregségére megvakult.
Galileo Galileinek degeneratív szembetegsége volt, és a firenzei természettudományi múzeum kutatói most arra kíváncsiak, hogy a betegség miként torzította el a nagy csillagász látóképességét. A DNS-vizsgálat alapján kiderülhet, miért úgy írta le Galilei a Szaturnuszt, hogy annak két oldalt "fülei" vannak, és miért nem látta az égitestet övező gyűrűket.
Az olasz tudósok első lépésként pontos másolatot készítettek arról a teleszkópról, amelyet Galilei használt. A DNS-minta pedig megerősíthetné azt a mai szemorvosi feltételezést, hogy Galileinek egy genetikai alapú szembetegsége volt. A kutatócsapat ezt az - egyébként jubileumi - évet szánja a munka finanszírozásához szükséges 300 ezer euró (86 millió forint) előteremtésére és az exhumálás adminisztratív akadályainak elhárítására, ugyanis Galilei a firenzei Szent Kereszt Bazilikában van eltemetve.
Az ENSZ egyébként 2009-et a Csillagászat Évének nyilvánította Galilei felfedezéseinek 400. évfordulója alkalmából. Gailei 1609-ben állapította meg, hogy foltok vannak a Nap felszínén, továbbá hogy a Hold felületét kráterek és hegyek borítják. Ugyancsak Galilei fedezte fel a Jupiter bolygó 4 legnagyobb holdját, ezzel megerősítve Kopernikusz heliocentrikus elméletét, amely szerint a bolygók nem a Föld, hanem a Nap körül keringenek.
Galileit 1633-ban az Inkvizíció elítélte, majd tanainak visszavonására kényszerítette. Élete végéig, 1642-ig házi őrizetben tartották. A férfi a csillagászaton kívül a fizikában és a matematikában is kiemelkedő eredményeket ért el, Albert Einstein a modern természettudományok atyjának nevezte őt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
