Középkori pékfalut ásnak Székesfehérváron

2008. december 17. 10:09

Árpád-kori falu maradványainak feltárását folytatják a napokban az István Király Múzeum munkatársai. Kisfaludon már 2004-ben, a szakmai terepbejárás során tudni lehetett, hogy nagy kiterjedésű középkori település maradványai húzódnak a megyeszékhely határánál kezdődő völgyben. Négy esztendeje, ősszel kezdődött meg a leletmentés, amit a közműfejlesztéssel járó munkálatok tettek szükségessé. Azóta már sorra épülnek a házak, a terület háromnegyede nagyjából beépített, ezért a feltárás is zajlik.

Az elmúlt hetekben három újabb, leendő családi ház környékét vizsgálták át a régészek, és az Árpád-kor falujának további eltemetett részletei kerültek napvilágra. Nagy számban találtunk a középkori településen kemencéket, amelyek arról tanúskodnak, hogy az itt élők ugyanazt a szakmát művelték, pékek voltak - mondta a lapnak Fülöp Gyula ásatásvezető régész. Ezt a munkát tették szükségessé a közeli, középkori léptékekben hatalmas város rendezvényei, hiszen az országgyűlések és más események többezres tömeg vendéglátását és ellátását feltételezték.

A szakember elmondta: megszokottnak számított akkoriban, hogy egy-egy falu nagyságú település lakói - a közeli nagyvárost mintegy kiszolgálva - ugyanazt a szakmát művelték, s ez a mai helységneveken is remekül tetten érhető. Ilyen például a Lovasberény, Kovácsi, s így lehetne Kisfalud helyett éppen Kenyerinek nevezni az egykor kenyérsütéssel foglalkozó magyarok lakhelyét. A Kisfaludon történő feltárások során az Árpád-kori falvakban megszokott kisebb tárgyi leletek is előkerültek, konyhai eszközök, edények, amelyekben húst vagy kását tartottak, s állati csontvázak - folytatta az időutaztatást Fülöp Gyula. Hozzátette, mivel igen nagy kiterjedésű faluról beszélhetünk, biztosan komolyabb temetője is lehetett: úgy gondolja, a közeli dombtetőn helyezhették halottaikat örök nyugalomba elődeink.

A cikk a Fejér Megyei Hírlapban