A kis szigeteket kedvelték a Karib-térség őslakói
2008. november 27. 08:27 Times Online
Téves az a felfogás, amely a nagy szigeteknek nagyobb fontosságot tulajdonít, mint a kisebbeknek az emberi faj kirajzása során - állítják amerikai kutatók, akik a karibi szigetvilág benépesülését vizsgálták.
A régészek feltételezése szerint a Karib-szigetvilág benépesítése Dél-Amerika felől történhetett. Meggyőződésük szerint az őskori népesség azért preferálhatta a nagyobb szigeteket, mert azok jobban emlékeztették a tengeri utazókat a maguk mögött hagyott kontinensre. A nagyobb szigetek kedvezőbb életfeltételeket kínálnak, s változatosabb az élőviláguk is, ami jobb élelmiszerellátást biztosít. William Keegan, a Floridai Egyetem antropológus-professzora kollégáival viszont megcáfolta ezt az elméletet.
Eddig a térségben főleg Kubában, a Dominikai Köztársaságban és Puerto Ricóban folytak régészeti feltárások. Ám a kisebb szigetek sokkal többet elárulhatnak az őslakosság életmódjáról. "A nagyobb szigetekre alapozva írtuk a történelmet, s mindössze most fedeztük fel, hogy a kisebbek korábban népesültek be. Az emberek olyan területeken telepedtek le, ahol el sem tudtuk képzelni jelenlétüket azokban a korai időkben" - mutattak rá a kutatók. A floridai kutatók szerint a kisebb szigetek azért lehettek vonzóak, mert partjaik mentén jó halászati lehetőségek kínálkoztak. Ezeket a szigeteket nem borították erdőségek, vagyis jobb feltételeket biztosítottak a földművelésre, ráadásul vadászni is lehetett kisebb emlősökre.
"Rövid távon a kis szigetek több szempontból is kedvezőbb életfeltételeket kínálnak. Itt több a hal, jobb a széljárás, s kevesebb a moszkitó. Elégséges ivóvízzel, még ha kevesebb is volt a termőföld, az embereknek mindenük megvolt, amire szükségük lehetett" - emelte ki William Keegan, aki példaként az alig egykilométeres St. Lucia-szigetet hozta fel, ahol kerámialeletekre bukkantak. Utóbbiak az egykori településekre utalnak.
"A népvándorlásnak mindig komoly gazdasági okai voltak. Feltehetően könnyebb volt az egyik kis szigetről áthajózni a másikra, mint trópusi erdővel borított nagy sziget egyik végéből a másikba átküzdeniük magukat. A tenger volt az őskori gyorsforgalmi út" - hangsúlyozzák a kutatók, akik tanulmányaikat a Human Ecology című folyóiratban közölték.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
