Kiásták a legrégibb sámánsírt
2008. november 5. 11:37
Az izraeli régészek egy 12 ezer évvel ezelőtti, szakrális sír nyomaira bukkantak, amely a legkorábbi sámántemetkezés helye lehet.
A mai Izrael területén, a Hilazon Tachtit barlangban 2005-2006-ban talált 28 sír közül az egyik volt igazán jelentős: abban ugyanis az eltemetett személy mellett 50 kagylót, egy emberi lábat, és több állatcsontot is találtak – jelentették be a kutatók. Ez utóbbiak az állatok lelkével fenntartott közvetlen kapcsolatot szimbolizálják, míg az emberi láb jelentésére eddig még nem találtak magyarázatot. A 12 ezer éves temetkezési hely a Héber Egyetem kutatója, Leore Groszman és munkatársai szerint a Natúf-kultúrához köthető.
A Natúf-kultúra egy mezolitikus eredetű, közel-keleti régészeti kultúra. A palesztinai Kebara-kultúrát váltotta fel, létezése i.e. 11000 - i.e. 9300 közé tehető. Nevét az izraeli Vádi an-Natúf (Natúf-völgy) lelőhelyről kapta. A civilizáció jellemzője, hogy a falvak a gabonatermő vidékek közvetlen közelében alakultak ki, és a gabonafélék domináns szerephez jutottak a táplálkozásban. További részletek
A most feltárt sír a benne talált maradványok miatt egy őskori, méghozzá talán a világ legrégibb sámánját rejthette – írta kutató a Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóirat legújabb számában (A 12,000-year-old shaman burial from the southern Levant (Israel)). A nő maradványait kőlapokkal rakták körbe, amelyek a temetéskor a testet egy meghatározott pozícióban tartották.
Az emberi és spirituális világ között összeköttetést biztosító sámánok szerepe a korai kultúrákban megkerülhetetlen: szinte minden esetben gyógyítókként és mágusokként is szolgálták a korai közösségeket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
