Mítosz és elbeszélés az Ókorban
2008. október 31. 08:17
Az Ókor legújabb száma nem tematikus, mégis fölfedezhető benne néhány hasonló vonulat. A szerkesztőség a beválogatott cikkekben egy Cicero-elemzés mellett egy kora bizánci kolostor történetét, illetve Egyiptom és az ókori Közel-Kelet kapcsolatait is megpróbálja körüljárni.
Az egyik vonulatnak tán azt a címet lehetne adni, hogy "mítosz és elbeszélés" - ide sorolható lenne Horváth Judit Pindarosz-elemzése, valamint Buzási Gábor tanulmánya az újplatonikus mítoszértelmezésekről. A "filozófia" címszó alá vonnám össze G. S. Kirk Karl Popper tanulmányára válaszoló válaszcikkének Veres Máté által készített fordítását - Popper eredeti cikke a preszókratikusokról 2007/4-es számban volt olvasható -, Simon Attila írását az arisztotelészi Poétikáról, illetve Szekeres Csilla Cicero-tanulmányát. Az "Egyiptom és az ókori Közel-Kelet kapcsolatai" címszó alá lehetne összevonni Nagy Adrienn vallástörténeti és Erdős Gábor történeti vizsgálódásait. Grüll Tibor a római principátus geopolitikai propagandájáról ír.
A Textus rovatban Bálint Gábor újabb Martialis-fordításokkal jelentkezik. A régészeti írások között Kalla Gábor egy kora bizánci kolostorról, Szabó Miklós és Szabó Dániel veronai kelta sírokról, Havas Zoltán aquincum szőlőiről, Bíró Szilvia pedig egy gönyűi római kori útállomásról értekezik. A Múzeum rovatban két évszak műtárgyait is Szilágyi János György elemzi. Liptay Éva a Szépművészeti Múzeum új kiállítását, a Reneszánsz a fáraók korábant eleveníti fel, Irsay-Nagy Balázs pedig a bécsi Tutanhamon-kiállításról jelentkezik egy kritikával. Végezetül Simon Zsolt, Bálint Gábor és Felföldi Szabolcs könyvkritikáit olvashatjuk, ráadásként pedig Ritoók Zsigmond szellemes írását Fehér Bence és Rihmer Zoltán egy-egy, latin nyelven írt szonettkoszorújáról.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
