Háromdimenziós atlasz régi műholdképekből
2008. október 2. 10:02 Newswise
Az Arkansasi Egyetem szakemberei egy olyan megoldáson dolgoznak, amely végre lehetővé teszi a több évtizedes, már rossz állapotban lévő műholdképek feldolgozását: azokon a lehetséges régészeti helyszínek azonosítása mellett a legújabb kori városiasodás és a mezőgazdaság fejlődésének hatásait is tanulmányozhatjuk majd.
A régészek első alkalommal láthatják majd például a 40 évvel ezelőtti Közel-Keletet három dimenzióban. Az egyetem szakemberei Jesse Casana régész és Jackson Cothren, földrajzkutató egy nagylelkű adomány, és komoly szakmai bíztatás miatt vágtak bele a projektbe, amelynek segítségével végre elkészülhet a térség műholdas régészeti térképe is.
Az Antiquity magazin legújabb számában megjelent cikkükben (Stereo Analysis, DEM Extraction and Orthorectification of CORONA Satellite Imagery: Archaeological Applications From the Near East) Casana és kollégája minták segítségével mutatták be és írták le eljárásuk lényegét. Ezek szerint a szakemberek a geomatika avagy a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó tudomány segítségével dolgozták fel a műholdképeket.
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az egykor szigorúan titkos, de mára szabadon kutatható amerikai műholdas program, az 1967 és 1972 közötti CORONA képeiről nagyfelbontású digitális másolatokat készítettek, amelyeket aztán korabeli fotókkal és adatokkal vetettek össze. Az eredmények a mai műholdas fotókkal vetekedő, sokkolóan éles és részletes képek lettek, amelyek különleges nézőpontból mutatják be a régészeti helyszíneket, illetve a táj egészét.
A műholdas régészeti kutatásban a régi képeknek főként a Közel-Kelet esetében van létjogosultsága. Ott ugyanis az elmúlt 40 évben robbanásszerű városiasodás, és mezőgazdasági fejlődés következett be, amely nagyon sok lehetséges archeológiai helyszínt elpusztított. Ezen képek segítéségével azonban látható lett, hogy mit lett volna érdemes, vagy mit lehet még mindig feltárni majd.
A kutatók dolgát persze nem könnyítette meg, hogy az eredeti képeket panoráma felbontással készítették, és a képarány korrigálása, vagy megfelelő kiigazítása nagyon nehéz feladat. A pontos térképészeti helymeghatározáshoz azonban mindez elengedhetetlen. Ezen a ponton segítettek az Ohiói Állami Egyetem munkatársai, akik kifejlesztettek egy olyan matematikai algoritmust, amely kiigazítja ezt a képarányt, és – 10 méteres pontossággal - koordinátákkal látja el az egyes pixeleket. Innentől pedig már egyenes az út, és a térképeket akár GPS-eszközökben is használhatják majd.
A képeket olyan részletességgel dolgozták fel és igazították ki, hogy azokat háromdimenziós szemüveggel térben is megtekinthetjük. A kutatók emellett az eljárás alacsony költségét is kiemelték, amely szerintük lehetővé teszi majd annak széleskörű használatát is.
A tervek szerint a kész képeket hamarosan az interneten is közzéteszik majd, és a Google Earth műholdas programban például egy plusz rétegként jelennek majd meg, amelyet bekapcsolva a 40 évvel ezelőtti Közel-Keletre utazhatunk. Ez azonban még csak a jövő: jelenleg több száz gigabyte-nyi adattal dolgoznak, amelyeket mind térben,, mind a térképen pontosan kell megjeleníteni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
