Feltárják a budai hegyvidék egyik legelső villáját

2008. október 1. 12:09 Régészet Budapesten

A Bécsi úttól a Testvérhegy felé nyíló, több ezer négyzetméteres telken hamarosan egy élelmiszer áruházat építenek fel. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az építtető számára próbafeltárást írt elő, mivel a szomszédos telken (Bp. III. ker. Bécsi u. 260.) 2004-ben Havas Zoltán régész vezetésével végzett szondázó jellegű kutatás során, egy római kori falszakasz került elő. Ez alapján felvetetődött, hogy a fal talán, mint kerítőfal funkcionált egy addig ismeretlen, közelben elhelyezkedő villagazdaság részeként.

A terület változatos domborzati viszonyai miatt a kivitelező három, egymástól eltérő szinten kívánta a tervezett új épületegyüttest elhelyezni. A próbafeltárás során ehhez igazodva kezdték a kutatást, amely során először egy az alapozási szintbe nyúló római kori falsarok került elő. A megelőző feltárás kezdetén ettől a jelenségtől kiindulva indították meg a kutatást, a munka előrehaladtával egy 5 x 5 méteres, magában álló római építmény falai kerültek elő. Az épületet, 45 - 50 centiméter széles, sárgásfehér habarcsba rakott tört mészkövekből épült falak vették körül, egy szabályos négyszöget alkotva. A fal nagy részben lapjukra fektetett mészkövekből kialakított opus spicatum technikával készült.

Mivel a tervezett áruház pilléralapjai a római épület ismeretében áttervezésre kerültek ezért nem vált szükségessé, a teljes felület feltárása. A további feltárások arra is ávilágítottak, hogy a közelben egy másik épület is állt.

A nagyobb alapterületű római épület mind előrehaladottabb feltárása megmutatta, hogy az 50 centiméter széles falak egy szabályos alaprajzi sémát mutató, több helyiségből álló épülethez tartoznak. A feltárt részletek azonban sajnos sem a pontos alaprajz megrajzolására, a belső helyiségkiosztás tisztázására, sem az építéstörténet felvázolására nem elegendőek. Az épület falai rendkívül egységes képet mutattak: azonos szerkezet, a sarkoknál szinte kivétel nélkül összeépítve.

Az egyik kijelölt alapozási cölöphelyen a római omladékrétegből egy mészkőből készült feliratos tábla 40x40 centiméteres töredéke került elő. A feltárásból nagyon kevés tárgyi leletanyag származott, mivel az újkori bolygatás mindenhol elérte az egykori járószinteket is. A kerámiák kivétel nélkül a kevésbé jellegzetes szürke házi kerámiák- és sárga korsók csoportjához tartoztak, a fémanyagokat nagyobb mennyiségű vasszög és 10 darab bronzpénz képviseli, az azonosítható érmék közül a legkorábbi Hadrianus a legkésőbbi Diocletianus császár nevéhez köthető. A Hadrianus érme alapján, megkockáztathatjuk, hogy a villaszerű épület akár már az i.sz. 2. század első harmadában létrejöhetett és minimum az i.sz. 3. század végéig, 4. század elejéig használatban volt. Ezzel a legkorábbi ilyen jellegű emlék lenne a budai hegyvidék villáinak sorában.

A feltárt épületrészletek topográfiai helyzete és az előkerült falak minősége, kiterjedése alapján valószínű, hogy az ásatással egy eddig ismeretlen római kori villát sikerült lokalizálni, amely szervesen illeszkedik a korábban már megismert budai hegyvidék villáinak sorába. Amennyiben északról dél felé haladva számba vesszük az aquincumi katonavárost nyugatról határoló út mellett elhelyezkedő épületmaradványokat láthatjuk, hogy ezek az út mentén felfűzve, szabályos ütemben követik egymást. A csúcshegyi és testvérhegyi villákat követő sorba tehát pontosan beleillik a mostani feltárással részleteiben megismert villaépület, amely így tovább erősíti azt az elképzelést, hogy ezek az építmények egymástól nagyjából – a domborzat függvényében, azonos távolságra, többé-kevésbé azonos méretű birtoktestekre települtek.

A teljes cikk a BTM oldalán