A kémkedés történetének legnagyobb kudarca
2008. szeptember 29. 09:58 Spiegel Online
007-es a Kremlben
Később kiderült, hogy a NATO 4. Szövetséges Harcászati Légiereje (Fourth Allied Tactical Air Force) tudott arról, hogy szovjet ejtőernyősök repültek Csehszlovákia fölé. A szolgálatban lévő tisztek azonban nem tekintették ezt az esemény veszélyesnek a szövetségesekre, és nem továbbították az információt. Ezek a baklövések még meglepőbbnek tűnnek a BND belső információi fényében. 1968 nyarán a nyugat-német hírszerzés számtalan ügynököt küldött Prágába, feladatuk a „vasutak és utak menti katonai mozgások részleteinek” felderítése volt. Az akció a „Nepomuk” fedőnevet kapta, Nepomuki Szent János, Csehország, és a gyónási titok védőszentje után.
A német ügynökök a „Dubcek belső köréhez tartozó legfontosabb politikusokhoz” is közel akartak férkőzni. A tőlük szerzett információk később mind helyesnek bizonyultak, például egy 1968 márciusában tartott drezdai csúcstalálkozóról. Dubcek eltörölte a cenzúrát, de szocialista barátai ellenforradalom előkészítésével vádolták. A BND beszámolója szerint Brezsnyev figyelmeztette a csehszlovák vezetőt, „hogy nem fogja tétlenül nézni a kommunista rendszer összeomlását”. Ha a Csehszlovák Kommunista Párt „elveszíti az ellenőrzést az események fölött, intervencióval kell számolnia”.
Néhány héttel később, 1968 májusában a BND arra a következtetésre jutott, hogy a „szovjetek majdnem elértek tűréshatáruk végéhez.” A Moszkva és Prága közötti viszony „jeges”. Ezt az információt a Pravda cikkeinek alapos tanulmányozásával is meg lehetett szerezni. Később a BND azt állította, hogy „1968 augusztusában már előre látta, hogy Moszkva támadást fog indítani a szövetségeseivel együtt.” Ezt az állítást azonban semmilyen dokumentum nem támasztja alá, és még ha így is lenne, a megérzés nem egyenlő a tudással, ami hírszerző szolgálatok legfőbb célja.
Mindazonáltal a BND közelebb jutott a szovjet tervekhez, mint a CIA. A CIA vezető tisztségviselői azt hitték, hogy a nemzetközi megítélés vissza fogja tartani a Szovjetuniót a katonai támadástól. Ez teljesen elhibázott elképzelés volt. A Moszkvában dolgozó ügynököktől elvárható lett volna, hogy felismerjék: Brezsnyev és elvtársai már július közepén kitűzték a bevonulás időpontját, ha a helyzet nem változik. A tervek szerint a Duna hadművelet augusztus 18-án indult.
Nyugaton senki sem tudott magyarázatot adni arra, milyen céllal vonultak a Varsói Szerződés államai Prágába. Meg akarták félemlíteni a reformereket, vagy a megszállást készítették elő? Ha a megszállás előkészítéséről van szó, akkor az mikorra várható? Ez a rendetlenség a hírszerző szolgálatok sajátja, ahogy azt a BND is elismerte: „Csak a legritkább esetben sikerül az ügynökségnek beépülni a potenciális ellenség legfontosabb döntéshozó szerveibe”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
