Hivatalos vizsgálat indulhat a spanyol polgárháborúban megöltek ügyében

2008. szeptember 23. 09:24 MTI

Baltasar Garzón, az egyik leghíresebb spanyol bíró - aki annak idején Augusto Pinochet volt chilei diktátor ellen is nemzetközi letartóztatási parancsot adott ki - néhány héttel ezelőtt felszólította az adatokkal rendelkező intézményeket, hogy szolgáltassanak információt az 1936-1939-es polgárháborúban és az 1939-től 1975-ig tartó Franco-diktatúra alatt megölt vagy eltűnt személyekről. Erre reagálva huszonkét egyházi és emberi jogi szervezet egy tucat dossziét adott át Garzónnak.

A bírónak arról kell határoznia, hogy van-e hatásköre, illetve elegendő bizonyítéka ahhoz, hogy vizsgálatot indítson a halálesetek körülményeinek felderítésére. Az eljárás eredményeként elképzelhető, hogy az áldozatok családjai akár kártérítést is kaphatnak.

A spanyol ügyészek ellenzik a vizsgálat megindítását arra hivatkozva, hogy az 1977-ben elfogadott amnesztiatörvény miatt nem lehet vádat emelni a Franco-rendszer egykori tagjai ellen. A kezdeményezés támogatói viszont azt hangsúlyozzák, hogy már régóta esedékes az egykori bűntettek körülményeinek kivizsgálása. A spanyol legfelsőbb bíróságnak nemcsak Chilében és Argentínában kellene szorgalmazni a katonai rezsimek rémtetteinek leleplezését, hanem Spanyolországban is.

"Az emberi jogokat minden lehetséges módon megsértették. (...) A bűntetteket még az 50-es években, a nürnbergi perek után is folytatták" - mondta Fernando Magon, a neveket átadó csoportok jogi képviselője.

Franco tábornok halála után az egymást követő kormányok igyekeztek megfeledkezni a múltról, és inkább Spanyolország demokratikus átmenetére koncentráltak. 2007 októberében aztán a spanyol parlament törvényt fogadott el a polgárháború és a Franco-diktatúra áldozatainak rehabilitálásáról. A történelmi jelentőségű jogszabály hivatalosan elítélte Franco fasiszta rendszerét, és előírta, hogy az önkormányzatok biztosítsanak eszközöket a polgárháborús tömegsírok feltárásához.