Aranylemezekkel temették el a makedón harcosokat
2008. szeptember 12. 08:40
Aranykincsek, fegyverek és agyagedények kerültek elő Görögország északi részén, egy ókori temető feltárásakor, amelyre Pella, makedóniai Nagy Sándor szülővárosának közelében bukkantak.
A nagy kiterjedésű temetőben most 43 új sírt tártak fel: a régészek szerint az elhunytakat i.e. 650 és 279 között helyezték itt végső nyugalomra. A leletek új információval szolgálnak a makedón királyság korai szakaszáról, amely virágkorában Nagy Sándor hódításai nyomán Indiáig terjedt.
A legérdekesebb leletek közé tartozik 20 harcos sírja, akik a késői archaikus korban, i.e. 580 és 460 között távoztak az élők sorából. Némelyiküket bronz sisakban temettek el, s melléjük helyezték fegyvereiket - vasból kovácsolt kardjaikat és késeiket. Szemüket, szájukat és mellkasukat rituális célból készített vékony aranylemez borította, amelyet oroszlánok és más, a királyi hatalmat jelképező állat ábrázolása díszített.
"A leletnek komoly történelmi jelentősége van, mivel új ismeretekkel szolgál a makedónok kultúrájáról, szokásairól az archaikus korban" - hangsúlyozta Pavlosz Hriszosztomu, a nyolc éve folyó régészeti projekt vezetője. Hriszosztomu szerint a sírok tanúbizonysága szerint a makedón katonai berendezésű társadalom volt, amely igen korán, már az i.e. 7. század második felében rendelkezett tengerentúli kereskedelmi kapcsolatokkal.
A feltárt sírokban a régészek 11 női csontvázra is bukkantak - az archaikus korban élt hölgyeket ékszereikkel - arany- és bronznyakláncokkal és fülbevalókkal temették el. Kilenc sír a későklasszikus, illetve a hellenisztikus korból, Nagy Sándor elhunyta körüli időkből származik.
Az elmúlt nyolc év alatt összesen 915 sírt tártak fel az Athéntól 530 kilométerre északra lévő Arhontikóban folyó ásatások során, a régészek becslése szerint azonban eddig ez a temetőnek csupán 5 százalékát teszi ki. A terület nyolcezer évvel ezelőtt, i.e. 6000 körül népesült be, s Arhontikót az i.sz. 14. században hagyták el lakosai.
A település, amelyhez a temető tartozott, az archaikus korban érte el virágkorát. A gazdag sírmelléklet arra utal, hogy a város egykori lakói bizton hittek a túlvilági életben és az újjászületésben. Korábbi feltárások során a sírokból aranyból készült álarcok, koronák és diadémok kerültek elő, valamint jelentős mennyiségű importkerámia.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
