Bronzkori háziegér utazott a királyi bárkán
2008. szeptember 8. 11:10
Egy évezredekkel előtt élt háziegér földi maradványai révén fejthető meg egy bronzkori királyi bárka titka, amely 3500 évvel ezelőtt süllyedt el Törökország partjainál - állítják a kutatók.
A legrégebbi ismert hajós potyautas egyben bizonyítékot is szolgáltat arra nézve, hogy miként terjedtek el világszerte a rágcsálók. Az egér állkapocstöredékét a hajóroncsban fellelt üledékben Thomas Gucchi, a Durhami Egyetem régésze azonosította - olvasható a New Scientist cikkében.
A hajó elefántcsontot, ébenfát, ezüstöt, valamint aranyat szállított, s a leletek között van egy arany szkarabeusz Nofertiti-királyné kártusával. A rakomány arra utal, hogy királyi bárkáról lehet szó, ám mivel a rakományban oly sok különböző kultúrát reprezentáló tárgy van, éles vita alakult ki a szakemberek között arról, hogy a hajó mely országé lehetett, honnan hová vihette útja.
Az egér állkapcsa azonban sok kérdést segít megválaszolni. A Thomas Gucchi által végzett elemzés alátámasztotta, hogy az egy közönséges háziegéré (Mus musculus domesticus) lehetett - ez az egyetlen olyan rágcsáló, amely szoros közelségben él az emberrel. A bronzkori rágcsáló őrlőfogainak alakja arra utal, hogy ez a rágcsáló az észak-levantéi partokról származott, mivel megegyezik a Szíria Ciprushoz közeli részén élő modernkori háziegér fogazatával.
A nemzedékeken át a hajókon élő rágcsálók nagyobb testméretre tettek szert. Ez a háziegér azonban épp oly aprócska volt, mint abban az időben a szárazföldi társai, így valószínűsíthető, hogy közvetlenül az indulás előtt, potyautasként osont fel a hajóra.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
