A csehek kétharmada nem bocsát meg 1968-ért az oroszoknak
2008. augusztus 21. 13:15
Még nem jött el az ideje annak, hogy a csehek megbocsássanak az oroszoknak Csehszlovákia 1968. augusztus 21-i megszállásáért - vélte a megkérdezettek kétharmada.
A felmérés szerdán nyilvánosságra hozott eredményéből kiderül, hogy ezt a nézetet az emberek 64 százaléka osztja, míg 36 százalék már megbocsátana az oroszoknak a négy évtizeddel ezelőtti eseményekért. Ugyanakkor a megkérdezettek 41 százaléka véli úgy, hogy a mai Oroszország is veszélyt jelent Csehország számára, míg ellenkező véleményt az emberek 59 százaléka fogalmazott meg.
Oroszország utódállama a Szovjetuniónak, amely a Varsói Szerződés további négy tagállamával - Bulgária, Lengyelország, NDK, Magyarország - együtt katonai erővel törte le a "prágai tavaszként" ismert 1968-as csehszlovákiai reformfolyamatot. A korabeli propagandisztikus szóhasználattal "testvéri segítségnyújtásnak" nevezett megszállás után röviddel négy ország katonái elhagyták Csehszlovákiát, míg a szovjet katonák "ideiglenes" tartózkodása 23 évre nyúlt.
A katonai beavatkozás 1968 végéig a csehszlovák állampolgárok közül 108 emberéletet, mintegy 500 súlyos és több száz könnyebb sérülést követelt. A megszálló hadseregeknek is voltak veszteségei, de pontos, összegző adatok nem ismertek.
A felmérés kérdései arra nem vonatkoztak, hogy miként ítélik meg a csehek az 1968-as megszállásban részt vevő további négy országot. A cseh sajtóban közölt vélemények szerint ezek az adott időben a Szovjetunió vazallusai voltak, s részvételükről Moszkvában döntöttek. A Varsói Szerződés tagállamai közül Románia volt az egyetlen, amely nem vett részt a katonai akcióban, Nicolae Ceausescu román pártvezető azt nyíltan megszállásnak minősítette és bírálta.
Az Alexander Dubcek pártfőtitkár nevével fémjelzett liberális folyamat letörése után az új pártfőtitkár, Gustáv Husák által irányított Moszkva-barát vezetés mintegy 350 ezer embert zárt ki a kommunista pártból, míg mintegy 155 ezer önként távozott az uralkodó politikai szervezetből. A "prágai tavasz" utáni politikai diszkrimináció összességében legalább kétmillió embert érintett.
Egy további kérdésre válaszolva a csehek 67 százaléka vélte úgy, hogy a mai Oroszországot még nem lehet demokratikus államnak minősíteni. Azt, hogy Oroszország demokratikus állam, a megszólítottak 33 százaléka állította.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
