Hétvégi várkalauz: Jászberény
2008. július 11. 13:57
Az Alföld északi részének meghatározó tájegysége a Jászság, melynek évszázadok óta központja Jászberény városa. A főtértől nyugatra, a Zagyva folyó menti árnyas parkban sétálva, nem gondolnánk, hogy itt egykoron vaskos facölöpökkel kerített végvár emelkedett.
A magyar honfoglalás után letelepedő állattenyésztő és földművelő lakosság soraiban a 13. században hatalmas pusztítást végzett a tatárjárás vihara. A vérveszteség pótlására IV. Béla király letelepítette a kun törzseket és a velük szövetségben álló jászokat. A hatalmas állatsereglettel rendelkező nomádok számára ideális szálláshelyet jelentett a szinte lakatlan Alföld, viszont sok gondot jelentett beilleszkedésük a keresztény magyarság soraiba. Még Mátyás király idejében is fontos feladatot jelentett az egyháznak a jászok megtérítése. A ferences szerzetesek számára 1472-re készült el a településen egy nagyméretű gótikus templom, a hozzá tartozó kolostorral együtt.
A 16. században a török hódítás vészterhes árnya borult az országra. Buda megszállásával az ország középső részei tartósan a hódító oszmánok hatalmába kerültek. Az egyre gyakoribb török rablóportyák elleni védelmül sürgősen ki kellett építeni azt a végvárrendszert, melynek egymáshoz közeli erődített helyei felfoghatják az ellenséges támadásokat. Ennek kapcsán a nagyobb várak, nemesi szállások mellett szóba kerültek a jelentősebb egyházi kőépületek is. Így 1543 októberében a pozsonyi országgyűlés határozatot fogadott el, hogy egy erődítményt létesítenek Jászberényben. Mivel azonban I. Ferdinánd király ennek költségeit a magyar nemesi rendekre hárította volna, a terv nem valósult meg.
|
|
A török palánkvár rekonstrukciós rajza
|
Az oszmánok viszont nem késlekedtek, így 1566-ban Musztafa budai pasa parancsára az összeterelt lakossággal palánkfalat húzattak fel a ferences templom körül. Helyőrsége egy 1568-ból ismeretes lajstrom szerint 392 katonát számlált, 15 kisebb-nagyobb tüzérségi löveggel. A főleg könnyűlovasokból álló török csapat feladatai közé tartozott az adóztatás biztosítása, a környék feletti uralom fenntartása és nem utolsósorban ők is sokszor vezettek rablóportyákat a királyi területekre.
A korabeli forrásokból ismerjük azokat a fegyveres összecsapásokat, amik a másfél évszázados török hódoltság idején zajlottak a környéken. Így 1577-ben az egri magyar végváriak lest vetettek a berényi törököknek, vagyis egy kisebb csapat lovasuk kicsalta őket a biztonságos falak mögül, majd a rejtekhelyen várakozó nagyobb sereg megrohanta és lekaszabolta a várból óvatlanul kimerészkedőket.
A palánkvár csak néhány évtizedig létezett, mert 1594-ben a közeledő Habsburg seregek hírére helyőrsége kardcsapás nélkül visszavonult, előtte azonban felgyújtotta a fából készült védőműveket, melyeket nem építettek már újjá. A hajdani sáncok addig megmaradt részeit a 19. században végleg eltüntették a föld színéről, sőt a belváros vízrajza is annyira megváltozott, hogy már elképzelni is nehéz a török végvár egykori állapotát a ferences templom körül.
Jászberény a Google Térképeken
Látogasson Jászberénybe!
Web: www.civertan.hu
szerkesztőségét!
