Feltárják Palmüra hellenisztikus romjait
2008. június 25. 15:12
A szíriai sivatag a mai napig igen sok titkot rejt: ilyenek a római hódítás előtti hellenisztikus Palmüra romjai is, amelynek létezéséről eddig csak a történeti feljegyzésekből tudhattunk.
Palmüra, latinosan Palmyra az ókori Szíria egyik fontos városa volt, mely egy oázisban, Damaszkusztól 215 km-re északkeletre és az Eufrátesztől 120 km-re délnyugatra helyezkedik el. A Szíriai-sivatagot keresztülszelő karavánok hosszú évszázadokon keresztül virágzó városa a `a sivatag mátkája` néven volt ismert.
A Bécsi Egyetem munkatársa, s egyben a projektet vezető Andreas Schmidt-Colinet professzor szerint bár korábban az i.e. második évezredben alapított, és a római kori ókori várost egy és ugyanannak gondolták, az i.e. 3. században alapított település egy új helyen épülhetett fel. Míg a késő-római városról igen sokat tudunk, a település hellenisztikus szakaszát korábban senki nem vizsgálta még alaposan, ezért a jelenlegi kutatás egyedülálló lehetőséget nyújt a hellenisztikus-római átmeneti kor vizsgálatára
A területen talált cserepek alapján biztos, hogy a helyi mesterek tevékenysége fontosabb volt az importált áruknál. Emellett azonban találtak Rodoszról származó, borszállításra használt amforákat, míg az Afrikából származó termékek arra utalnak, hogy a városnak igen jó kereskedelmi kapcsolatai lehettek. A régészek háziállatok nyomait is feltárták, a konyhai hulladék elsősorban bárányok és kecskék jelenlétére utal, amik mellett tevéket, teheneket és disznókat is tarthattak. A helyi menü azonban még ennél is változatosabb volt: a maradványok között különböző halfélék maradványai is előkerültek.
A régészek a jövőben szeretnék befejezni a város közepén talált, a későbbi szíriai karavánszerájokra emlékeztető négyszögletes térség feltárását. A kutatók nemcsak az építés hogyanját és mikéntjét szeretnék kideríteni, hanem annak a város életében játszott szerepét is. A projekt végére pedig a leletek, fényképek és légifotók segítségével a város topográfiai térképét is elkészíthetik majd.
Palmüra romjai sokáig aludták mély álmukat, de néhány európai is eljutott a romokig, így az angol Robert Wood is 1751-ben, akinek gyűjtései lázba hozták Európát. A tudományos értékű feltárás az I. világháború után indult meg. Először a leghíresebb műemléket ásták ki, a Babilonból importált Baál templomát, ahol az oszlopsorral övezett széles út ér véget mely mentén a legfontosabb épületek csoportosulnak. A helyszín az UNESCO kulturális világörökségi listájára 1980-ban került fel. Napjainkban régészeti csoportok számos országból folytatnak ásatásokat a terület különböző részein.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
