Harckocsitornyot is láthatunk a Hadtörténeti Múzeumban

2008. június 23. 08:25

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatócsoportja tavaly kezdte meg a déli határszakaszon az 1951-1955 között épült, 630 kilométer hosszú erődvonal kutatását. A lőállásokat, erődöket, tankcsapdákat, harcálláspontokat a Tito vezette Jugoszlávia felőli esetleges támadás kivédése érdekében építették. A munkálatokra akkor mintegy hétmilliárd forintot költöttek és a kivitelezéshez olyan harci eszközöket is felhasználtak, mint a második világháborúból megmaradt harckocsik tornyai.

A különböző típusú vasbetonépítmények közül páncélkupolás géppuskás erődből csak 2-3 épült, ezek egyike a Baranya megyei Matty község közelében. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadszíntérkutató osztálya idén márciusban korabeli dokumentumok alapján azonosította az erőd helyét, majd feltárta az eltemetett páncéltornyot. "Ezek a tornyok jól ötvözött acélból készültek, ezért különösebb károsodás nem érte, sőt a belső részén a festék sem sérült meg. Természetesen megkopott állapotban került elő, rozsdafoltosan, ezért restaurálásra szorult" - mondta Holló József.

A harckocsitorony a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán kapott helyet, ahol a nagyközönség is megtekintheti. Eredetileg a mintegy két tonna súlyú torony egy, az 1950-es években épült géppuskás erőd kupolájaként funkcionált. Óvta az odatelepített Maxim géppuskát és kezelőit. Az építmény védőképességének növelésére az egész páncéltornyot kőrakással vették körül és földdel borították, egyedül a lőrés maradt szabadon, amelyet álcahálóval takartak. Az ellenség távolról csak egy füves dombot látott.

A múzeum udvarán igyekezték ezt hűen ábrázolni: megépítették a kupola alapépítményét, ahová lépcsőn jutnak le a látogatók. Ezenkívül egy hasonló típusú géppuskát is elhelyeztek benne - hatástalanított állapotban -, amely az erődben lehetett. Ezt az érdeklődők kézbe vehetik és a lőrésen keresztül megmozgathatják - tette hozzá Holló József.

A Panzer IV egy második világháborús német harckocsi, amely a háború elejétől a végéig szolgált. Mozgékonyságának, teherbíró képességének, valamint nagy hatótávolságának köszönhetően a németek egyik leghatékonyabb fegyvere volt. "Ilyen harckocsija egyébként a magyar hadseregnek is volt, a Don-kanyarban vívott harcoknál az úgynevezett páncélos dandárokban használták. Sajnos nem maradt fenn számunkra működőképes példány" - tette hozzá a múzeum főigazgatója.

Az erődszakasz kutatása ezzel még nem ért véget. Az eredeti tervrajzok alapján valószínűleg 2-3 páncélkupola épülhetett, azonban ezek helyszínéről - a kincsvadászok miatt - nem árult el többet Holló József. Az altábornagy a későbbi tervekkel kapcsolatban azt mondta, szeretnének összefogni a helyi önkormányzatokkal, hogy ez az erődrendszer immár békés célokat szolgáljon és turistaútvonalak kialakításával látogathatóvá váljon.

(Múlt-kor/MTI)