Megfejtik Stonehenge titkait
2008. június 1. 16:15
<
Ki mit tud Stonehenge-ről?
Egyes elképzelések szerint a 'Stonehenge' szó az óangol 'stan' (jelentése: kő) és 'hengen' (jelentése: rémít) szavak összeolvadásából született, azt sugallva, hogy a műemléket kivégzőhelyként használták egykoron. Stonehenge építőivel kapcsolatban számtalan teória látott napvilágot az elmúlt évszázadokban. Volt, aki Merlinnek, a varázslónak tulajdonította az állóköveket, de olyan vélemények is akadtak, hogy a druidák (kelta papok), sőt a földönkívüliek keze van a dologban.
Mike Parker Pearson véleménye szerint Stonehenge egy szent hely, melyet az ősök tiszteletére emeltek, és ami egy jóval nagyobb vallási komplexum részét képezi. Ez a komplexum tartalmazza a Durrington Walls-nál talált fapóznák által alkotott ún. Déli Kört, melyet szertartási sétányok és az Avon folyó kötnek össze Stonehenge-dzsel. A Déli Kör alaprajza szinte teljesen megegyezik a stonehenge-dzsi kőkörével, és a keletkezési idejük is megközelítőleg azonos. A kultikus kört 161 hatalmas faoszlop alkotta; ezek 2,5 méter mélyen voltak beásva a földbe, és egyméteres átmérőjűek is akadtak köztük.
Stonehenge a világ egyetlen kőröre, melynek kőtömbjeit megmunkálták és egymáshoz faragták, és amelynek leghatalmasabb darabjait szürke homokkőből, a világ egyik legkeményebb kőzetéből formálták ki. A stonehenge-i kőkör 30 álló, 30 vízszintes, valamint 5 hatalmas átívelő kőtömbből állt, mely utóbbiak patkóalakban helyezkedtek el a kör belsejében. E homokkő-tömbök együttesen mintegy 1500 tonnát nyomtak.
Bár Stonehenge egy északra néző enyhe lejtőn található, a szemöldökkövek alkotta gyűrű teteje vízszintes; az építők ezt a függőleges kövek különböző beásási mélységével érték el. Stonehenge építői összesen 300 tonna kékövet használtak fel; ezeket a több mint 230 kilométerre található Pembrokeshire-ből szállították a helyszínre szárazföldön és tengeren. A Stonehenge-től mintegy 500 méterre található Durrninton Walls-i kör a világ legnagyobb ilyen jellegű kőkorszaki emléke, mérete mintegy húszszorosa a stonehenge-i kőkörének.
A régészek 2005-ben Durrington Walls-nál ráakadtak azoknak a házaknak a padlózatára, amelyekben Stonehenge építői lakhattak. Az épületek száma valószínűleg az ezret is meghaladta, így a tudósok ma ezt tartják a legnagyobb kőkorszaki településnek. A tény, hogy a régészek Durrington Walls-nál nem akadtak földművelő eszközökre, arra utal, hogy a települést az évnek csak bizonyos szakaiban, a téli és a nyári napforduló környékén lakták. Ezt erősíti meg az ott leölt állatok csontjainak vizsgálata is. Durrington Walls területéről egy emberi lábcsont is előkerült, melyen két, feltehetőleg nyíl okozta sérülés látható. Ez azt sejteti, hogy gazdája erőszakos halált halt, még az sincs kizárva, hogy kivégezték
Támogasd a 
szerkesztőségét!
