Hétvégi várkalauz: Drégelypalánk
2008. május 16. 14:00
Aki történelmünkben kicsit is járatos, az előtt jól ismert az 1552-es drégelyi várostrom históriája: Szondi György és maroknyi katonasága néhány napi véres viadal után életét áldozta a meredek sziklagerincet koronázó kővárban. De talán nem mindenki tudja az események folytatását, melyet az alábbiakban kívánunk ismertetni. Történelmi vártúránk most az Ipoly folyó közelében fekvő Drégelypalánkra vezet.
A forgalmas főúton suhanó autók, az utcákon járó-kelő emberek láttán nem is gondolnánk, hogy e hely évszázadokkal ezelőtt milyen jelentős hadászati szereppel bírt. Amikor 1552-ben Ali budai pasa katonái megszállták a hegyi erődítményt, a rommá lőtt falakat nem igyekeztek helyreállítani. Az északi irányban lévő gazdag bányavárosok elleni támadásokhoz a völgyben volt szükségük egy támaszpontra, ahol nagyobb létszámú lovasságot helyezhettek el.
|
17. századi metszeten |
A hadiszerencse 1594 tavaszán billent a Habsburg seregek felé. A Tiefenbach és Pálffy generálisok vezette csapatok sorra foglalták vissza a nógrádi várakat, közeledtükre a drégelypalánki őrség felgyújtotta a faerődítményt és elmenekült. Az üszkös romokat újjáépítették, falai mögé magyar vitézek kerültek Nagy Ferenc kapitánnyal az élen.
|
Korabeli rajz a török végvárról  |
1663-ban Köprülü nagyvezir hatalmas serege láttán a védősereg felgyújtotta a cölöpvárat, az ágyúkat elásta és elmenekült. Ezzel a völgybeli palánkvár hadi szerepe véglegesen megszűnt. Maradványai a föld alatt rejtőznek, ez idáig nem kutatták meg, de a község nevében híre örökre fennmarad.
Drégelypalánk a Google Térképeken
Látogasson Drégelypalánkra!
Web: www.civertan.hu
Támogasd a 
szerkesztőségét!
