Hétvégi várkalauz: Regéc
2008. február 8. 14:00
A Miskolcról Kassára a Hernád völgyében vezető 3. számú főközlekedési úton haladva az utazó figyelmét a Zempléni hegység tömbjében minden bizonnyal felkelti egy sajátos, kettős csúcsú magaslat, ahol Regéc várának romjai emelkednek.
A 624 méter magas hegy szláv eredetû nevét is szarvat formáló alakjáról kapta. A romterület ma már nemcsak gyalogosan, hanem karbantartott úton gépkocsival is elérhetõ, és a látogató csekély belépti díj ellenében tanúja lehet Regéc megújulásának.
Az első erődítési munkálatok megkezdésének időpontja nem ismeretes. A 13. század második felében országszerte kővárak épültek az arra alkalmas helyeken, mert az 1241-42. évi tatár invázió emléke még élénken élt az emberek emlékezetében, amikor a pusztítást csak néhány jól megerődített hely kerülte el. A támadók ugyan 1285-ben visszatértek, de egyik csapatukat épp Regéc közelében verte szét Simon fia György, a környéket ekkoriban uraló Baksa nemzetség tagja.
A vár 1307-ben már minden bizonnyal készen állt, ezt Aba Amadé nádor egyik innen keltezett oklevele támaszt alá. Az új uralkodó, Károly Róbert az 1312-es rozgonyi csata után 1316-ban Regécet is elfoglalta. Az erősség ezután hosszú ideig királyi kezelésbe került, majd Zsigmond Lazarevics Istvánnak később Brankovics Györgynek adományozta.
|
|
A vár rekonstrukciós rajza
|
A 15. század második felében a Szapolyaiak kapták meg, majd a Serédy, később az Alaghy család. E tehetős famíliák az addig viszonylag kis területű várat folyamatosan bővítették és átépítették. 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem foglalta el, és a következő évben megkötött linzi békeszerződésben foglaltak alapján meg is tartotta.
A Rákócziak idejére a vár már teljesen elfoglalta a két sziklacsúcsot és a köztük fekvő területet, egyszerre volt uradalmi központ, főúri lakhely és védelmet nyújtó erődítmény. II. Rákóczi Ferenc fejedelem is itt töltötte gyermekkorának egy részét, és kapta tanítójától, Badinyi Jánostól az első leckéket latinból és történelemből. Amikor édesanyja, Zrínyi Ilona - miután korán megözvegyült - Thököly Imrének nyújtotta kezét, a regéci uradalom a Thököly vezette Habsburg-ellenes harcok bázisává vált.
A hadi szerencse azonban nem kedvezett a kurucoknak, így 1685-ben az őrség ellenállás nélkül volt kénytelen meghódolni a császári csapatoknak, és a következő évben az erődítményt Caprara tábornok parancsára felrobbantották, nehogy ismét az ellenállás fészkévé válhasson.
Ezután három évszázadnyi pusztulás következett, majd a múlt század kilencvenes éveiben Regéc község önkormányzata előbb a további romlást igyekezett megakadályozni, aztán lépéseket tett a vár régészeti feltárására és helyreállítására. A törekvést siker koronázta. Értő szakemberek közreműködésével szinte minden évben több és több addig a föld alatt lévő részlet kerül napvilágra és bontakozik ki a hajdanvolt erődítmény teljes nagysága.
Megközelítés
Regéc a Google Térképeken
Látogasson Regécre!
Web: www.civertan.hu
szerkesztőségét!
