Hétvégi várkalauz: Pécsvárad
2008. január 4. 14:00
A Dél-Duntántúl legmagasabb csúcsa a 682 méter magas Zengő, régi nevén Vashegy vagy Mons Ferreus. Déli lábánál terül el a ma négyezer lelket számláló, történelmi emlékekben gazdag Pécsvárad. A kisváros nyugati részén, egy lankás dombtetőn találhatjuk meg a hajdan volt megerődített bencés monostor épületét, melyet 1988-ra tártak fel és állítottak helyre.
A több fontos útvonal találkozásánál fekvő helyet szemelte ki az államalapító István király arra, hogy kolostort építtessen az ország keresztény hitre térítésében nagy szerepet játszó bencés szerzetesek számára. A felszentelésre 1015. augusztus 15-én került sor. A hagyomány szerint első apátja Asztrik volt, aki Rómából elhozta a koronát ura számára. Szent István a monostor ellátására több mint 30 falut rendelt, és utódai is bőkezű adományokkal látták el a rendházat.
Így tett I. László, és különösen II.(Vak) Béla, aki trónra lépése előtt évekig e falak között rejtőzködött üldözői elől. Az 1157-ben pusztító tűzvész sem vetette vissza a fejlődést, az épületegyüttes II. Géza király segítségével rövid időn belül visszanyerte régi fényét. Az 1241-42-es mongol veszedelem tapasztalatai alapján a monostort kőfalakkal kerítették körül. Pécsvárad befolyása már az Árpád-kor végén is országossá növekedett, apátjai részt vettek a királyi tanácsban, élvezvén az Anjouk megbecsülését is.
A 14-15. század fordulóján a védműveket kibővítették, a veszélyeztetett északi oldalon szárazárkot ástak, melyen kaputornyokkal védelmezett híd ívelt át. Minden bizonnyal ez időben készült el a vár három - ágyúk hordozására is alkalmas - barbakánja is. Mindezek dacára az 1500-as évek első felében az erődítmény már nem volt alkalmas a fenyegető török hódítás feltartóztatására. Utolsó apátja Martinuzzi Fráter György megkísérelte a falak megerősítését, de segítség híján kudarcot vallott. Ezért utasítást adott a védőművek felrobbantására.
A kiürített erődítményt a szerzetesek is elhagyták, így azt a törökök 1543-ban ellenállás nélkül vették birtokba, és megszállva tartották egészen 1686-ig, mikor az egyesült keresztény seregek e vidéket is felszabadították. Az omladozó épületet Zinzendorff Konrád kölni érsek hozatta rendbe, ekkor nyerte el mai formáját. Az építkezésnek azonban áldozatul estek a kaputornyok, a barbakánok többsége és a külső védőművek is. A 18. században a Mária Terézia által a budai egyetem fenntartására létrehozott uradalom központja kapott helyet a falak közt.
A régészeti feltárási és restaurálási munkálatok 1958-ban kezdődtek meg, és három évtizeden át folytak. A látogató ma megtekintheti a középkori monostor napvilágra hozott romjait, az altemplom freskóit, a vártemplomot, az állandó kiállításokat. Mindezeken túl a helyreállított épületszárnyakban szálloda is működik.
Megközelítés
Pécsvárad a Google Térképeken
Látogasson Pécsváradra!
Web: www.civertan.hu
szerkesztőségét!
