Egyedülálló a fővárosi temetők mostoha sorsa
2007. november 1. 10:00 Lukácsi Attila
<
Mohamedán temetkezés
A huzamosabb mohamedán jelenlét Magyarországon a török hódítás korától eredeztethető. A mohamedán vallást azonban csak az 1916. évi XVII. tc. ismerte el. Ez a törvény kizárta az iszlám bűntető-, örökösödési-, és családjog hazai alkalmazását, engedélyezte ugyanakkor a felekezetnek az alapítványtevést, az egyházi adó szedését, tagjai ellen fegyelmi eljárás indítását, és iskolák, óvodák alapítását.
|
Gül Baba Türbe és rózsakert |
Kiváló személyiségeik sírjai fölé kis mauzóleumokat emeltek, amelyek közül mára csak Gül Baba türbéje maradt fenn. A türbén kívül ma is látható az Új köztemetőben lévő mohamedán parcella, amely egyidős magával a temetővel. Meglehetősen kicsi, de jelenleg is temetnek bele, főleg a magyarországi mohamedán közösség vezetőit. Meglepő módon azonban kínai sírt is lehet benne találni. A legrégebbi sírkő egy bizonyos Szokollu nagyvezíré, 1890-ből. Egyedülálló módon a síremléknek van arab-, és magyar nyelvű felirata is.
Itt van még eltemetve Bay Ilkay Ahmet Nadir, budapesti török alkonzul, Durics Husszein Hilmi budai főmufti, és Abdul Latif török imám, a budai seriátus kádija. Formailag talán a legérdekesebbek a krematórium falához közel eső, leginkább fára emlékeztető sírkövek, amelyekről azonban mára szinte teljesen lekopott a felirat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
