Történészek vizsgálják az Isztriai-félsziget népirtásait
2007. február 27. 11:00
Giorgio Napolitano olasz elnök nemrég etnikai tisztogatásnak minősítette, hogy a második világháború vége felé több ezer olaszt mészároltak le a jugoszláv partizánok.
Tisztázatlan események
Az Isztriai-félsziget 1918-ig osztrák, majd 1919-1943 között olasz uralom alatt állt. A II. világháború alatt Tito elhatározta, hogy Isztriát, Olaszország és Ausztria szlovénok lakta területeit, amelyek az első világháborút követően Jugoszlávián kívül rekedtek, Jugoszláviához fogják csatolni. 1943 második felétől Tito Isztriára és a szlovén tengerpartra már kiterjesztette mozgalmát, és igyekezete mérsékelt visszhangra talált a lakosság körében. Érdekesség, hogy két olasz hadosztály mégis átpártolt Tito seregéhez, és még sokáig a jugoszláv hadszíntéren küzdött a német hadsereg ellen. Amikor a második világháború után a terület - Szlovénia és Horvátország között megosztva - Jugoszlávia része lett, az ott élő olaszok nagyobb hányada, 150-250 ezer személy kivándorolt.
|
Nem köntörfalazott |
A téma - akár a többi etnikai és ideológiai alapú népirtás a délszláv térségben - tabu volt a titói Jugoszláviában, miközben azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elmenekültek vagyonát lefoglalták, és az olaszok a mai napig semmiféle kárpótlást nem kaptak. A témát Alberto Negrin 2005-ben bemutatott Szív a veremben című munkája keltette életre. (A film 1945-ben játszódik valahol az Isztrián, amikor a jugoszláv partizánok ártatlan olaszokat gyilkoltak meg és üldöztek el.)
A tömeggyilkosságok emlékére az olasz kormány két évvel ezelőtt megteremtette az "emlékezet napját" (február 10. az isztriai, dalmáciai és szlovén tengermelléki olaszok elűzésének emléknapja), és az olasz államfő az idei megemlékezésen ennek alkalmából szólalt fel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
