Nemzeti komplexusok nehezítették a szudétanémet-kérdést
2007. január 22. 13:15
A közép-európai térség egyik komoly emlékezet-politikai terhe a szudétanémetek második világháború utáni kitelepítése-kiűzése Csehország területéről.
Több száz éves kultúra volt
A kérdés a kommunizmus évtizedei alatt tabutémának számított, a rendszerváltás után pedig Németország és Csehország között néha komoly feszültségeket okozott. Az utóbbi idõben azonban cseh fiatalok jelentettek meg könyveket a szudétanémet világ megsemmisülésérõl, és az ott élõ csehek és németek háború utáni sorsáról. Beszédes és találó a fiatal kutatók által 1998-ban létrehozott nonprofit szervezet elnevezése: `Antikomplex`.
Az alapítók szerint a csehek németekkel kapcsolatos problémái és a saját történelmükkel szembeni önkritika gyengesége az önbizalom hiányából fakad. "Van egy olyan komplexusunk, hogy mi egy kis nemzet vagyunk, és így van bennünk egy érzés hogy a hibáinkról nem beszélhetünk kritikus hangon, mert ez még gyengébbé és kisebbeké tesz minket. Ez egyfajta belső komplexus. Mi harcolni szeretnénk ez ellen a komplexus ellen, mert valójában egy gazdag múlttal rendelkező ország és társadalom vagyunk (...) és így saját hibáinkról is beszélnünk kell, azokról a dolgokról melyek rosszul sikerültek a történelmünkben, és be kell mutatnunk országunk német történelmét mert ez is része a kultúránknak. Ezek a kultúrák kapcsolódnak egymáshoz."
A Szudétavidék német és cseh világáról a kutatók nemrég két átfogó könyvet jelentettek meg. "Az eltüntetett Szudétaföld" ("Das verschwundene Sudetenland - Zmizele Sudety") címet viselő könyv célja - a szerző, Ondrej Matejka megfogalmazásában - bemutatni az olvasónak, hogy "volt egy nagy civilizáció, a szudétanémetek eltűnt civilizációja, egy többszáz éves civilizáció, és ez a civilizáció, ez a kultúra a háború után egyszerűen eltűnt."
A könyv szemléletes képeken mutatja be a 20. század alatt történt változásokat, ahogy az első világháború előtt még élettel teli falvak helyén mára néha csak erdők-mezők találhatóak. Látható és átélhető, hogy a házak, az emberek, és így az általuk képviselt kultúra is eltűnt. A cél elsősorban - ahogy ezt a szerző hangsúlyozza - nem puszta nosztalgiázás egy letűnt világ után, hanem a cseh olvasók figyelmének felkeltése: talán van még valami ebből a világból, mely a csehekhez is köződik, és amelyet érdemes ismerni és fenntartani maguknak.
- Több száz éves kultúra volt
- Szudéta sorsok nyomában