Miről vallanak a váci múmiák?
2006. december 1. 13:15
A váci Fehérek templomának felújításakor koporsókkal teli kriptára bukkantak a munkások, a szakemberek pedig a 170-270 éves koporsókban nem csontvázakat, hanem természetes módon mumifikálódott tetemek találtak - láthatjuk a Múlt-kor 1. évadának 8. adásában.
Rejtélyek, sorsok, múmiák - A domonkos templom titka címmel áprilistól időszaki kiállításon nézhették meg az érdeklődők a közelmúltban Vácott talált múmiákat Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban.
A különleges embertani leletegyüttesre a váci Fehérek templomának 1994-ben végzett felújítása során bukkantak. A templomtorony alatt fekvő, nagy, boltozatos kripta zsúfolásig tele volt egymás tetejére halmozott, gazdagon díszített koporsókkal. A csaknem kétszáz éve nem bolygatott koporsókból 265 természetes úton, emberi beavatkozás nélkül mumifikálódott, halotti ruhába öltöztetett ember maradványait tárták fel.
A természetes mumifikálódást a kripta egyedülálló mikroklímája és a temetkezés módja tette lehetővé. A kutatók halotti anyakönyveket, végrendeleteket is találtak az elhunytakról, így az eltemetett emberek több mint 70 százalékának ismerik a nevét és életkorát is.
A váci múmiák DNS-vizsgálatának eredményeiből pedig az derült ki, hogy az elhunytak közel háromnegyede tbc-s volt, de nem ebben a betegségben haltak meg mindannyian. Sikerült kimutatni azt is, hogy milyen volt a betegséget okozó baktérium 200 évvel ezelőtt. Mai formájának ismeretében látható, hogyan változott és ennek tükrében könnyebben megtudható az is, hogyan kezelhető a betegség manapság.
A különleges tárlat november 30-án bezár, a MÚLT-KOR pedig december elsejei adásában megmutatja, miről maradt le az, aki nem látta a kiállítást. De megmutat olyan dolgokat is, amilyeneket a múzeumba járók sem láttak még.