Bibliás Sherlock Holmes

2002. november 11. 10:29

Mario Palmaro, a római Regina Apostolorum Pontifical Egyetem tanára, legújabb, A természetfeletti, kedves Watsonom, avagy Sherlock Holmes és az Isten (Supernatural, My Dear Watson: Sherlock Holmes and the Case of God) című könyve szerint Conan Doyle - “tudatosan vagy sem” - fiatalkori jezsuita nevelésének hatása alatt alkotott.

Palmaro és katolikus újságíró szerzőtársa, Alessandro Gnocchi szerint valójában Conan Doyle “soha nem tudott szabadulni a katolicizmustól”. Ráadásul az alkotásban az is közrejátszott, hogy “az evangéliumok minden elemet tartalmaznak, amitől egy detektív történet működik: test, gyilkosok és a test titokzatos eltűnése" – állítja Palmaro professzor.

Az új könyv a Sherlock Holmes történetek számos elemét hozza összefüggésbe a Bibliából ismert történetekkel és hősökkel. Az egyik leghíresebb jelenetben például Holmes halálos küzdelmet folytat Moriartyval, és magával rántja a vízesésnél a szakadékba; ezután a későbbi könyvekben ismét feltűnik s mindez - Palmaro elmélete szerint - nemcsak a gonosz elleni küzdelmet, hanem Krisztus feltámadását is jelképezi.

Arthur Ignatius Conan Doyle 1859 május 22-én ír katolikus család sarjaként látta meg a napvilágot Edinburghben. A lancashire-i Hodderban majd a közeli Stonyhurst Kollégiumban jezsuita nevelést kapott. Mindkét helyen rosszul érezte magát, ezért szakított a római katolicizmussal 1876-ban. Ekkor kezdte meg az edinburghi egyetemen orvosi tanulmányait s itt találkozott Dr Joseph Bell-lel, akinek deduktív gondolkodási logikája annyira magával ragadta, hogy modellként szolgált Sherlock Holmes figurájához is.

Conan Doyle az 1880-as években hajóorvosként dolgozott, de 1891-től az írásnak szentelte életét. A Sherlock Holmes történetek mellett számos történelmi és sci-fi novella szerzője is. A búr háború alatt Conan Doyle ismét orvosként tevékenykedett és kórházat üzemeltetett Dél-Afrikában. Háborús segítő munkájának elismeréseképp 1902-ben lovaggá ütötték. 1930. július 7-én érte a halál.