1916 nyara előtt az emberek jobbára ártalmatlan lényeknek tartották a cápákat
2021. július 1. 10:06 Múlt-kor
A gyilkos hajsza
A jerseyi partok közelében az elsőszámú közellenség a gyilkos cápa lett, amelynek fejére 100 dolláros vérdíj lett kitűzve. Ezt követően viszonylag gyakran lehetett vasvillával, szigonnyal, dinamittal vagy éppen sörétes puskával felszerelkezett helyieket látni, amint a sekély vizet kémlelik, és a legkisebb mozgásra lőnek vagy robbantanak.
Rémült lakosok táviratai és levelek százai érkeztek a Fehér Házba, hogy a szövetségi kormány tegyen valamit az érdekében, hogy a gyilkos szörny több emberéletet már ne követeljen magának. Az utolsó támadást követő második napra Woodrow Wilson elnök összehívta a minisztertanácsot, hogy megvitassák az ügyet. Kezdetét vette a cápák elleni háború.
Ugyanezen a reggelen a New Jersey állambeli South Amboy közelében egy motoros csónakos cápavadász, bizonyos Michael Schleisser az evezője segítségével agyonvert egy cápát, amelyet a partra vonszolva kibelezett.
Állítólag emberi csontokat talált benne, ám ezt a hírt azóta sem sikerült meggyőzően alátámasztani. Az sem volt bizonyítva, hogy a több emberi életért felelős, gyilkos cápát sikerült lapátra tenni, ugyanis a következő hetekben további cápatámadásokra került sor New Jersey-szerte.
Annyi bizonyos, hogy az amerikaiak és a cápák közötti kapcsolat egy életre megváltozott. Ezt követően már senki sem merte azt állítani, hogy a cápák ártatlan, az emberre veszélytelen jószágok, a támadások után gyakran hívták az állatokat emberevőknek. Még a legszkeptikusabb tudósok is elismerték, hogy nem kell kételkednünk az ókori történetekben.