10 tény Budapest ostromáról
2021. november 18. 07:40 Múlt-kor
A második világháború egyik legádázabb helységharca a magyar főváros birtoklásáért folyt. A hatalmas pusztításokat szenvedő Budapest a mai napig magán viseli az egykori ostrom nyomait. Az akkori közel negyvenezer fővárosi épületből 1500 teljesen, közel tízezer nagyon súlyosan, és megközelítőleg húszezer részlegesen megsérült.
1. Miután a 2. Ukrán Front 1944 októberében elérte az Alföldet, Sztálin Budapest mielőbbi elfoglalását tűzte ki célul. Az október 29-én meginduló első ostromkísérlet azonban kudarcot vallott: bár a szovjet csapatok november 3-án már Ferihegyig nyomultak előre, a német ellentámadás Dunaharasztiig szorította vissza azt.
2. Szálasi Ferenc, a nyilas diktatúra első számú vezetője nem ragaszkodott Budapest megvédéséhez, ilyen irányú kéréssel Hitlert sem kereste meg. Budapest utolsó tégláig való megvédése, és a főváros „erőddé” való nyilvánítása kizárólag a Führer elképzelése volt, amelyet a német katonai vezetés tanácsa ellenére rendelt el.
3. Az első szovjet páncélosok 1944 szentestéjén hatoltak be Budára, és egészen a Szent János kórházig jutottak, ahonnét azonban visszaszorították őket. Két nappal később, december 26-án zárult be a főváros körüli szovjet ostromgyűrű.
4. Budapest ostromát gyakran nevezik második Sztálingrádnak. A második világháború két helységharca között valóban több párhuzamot találhatunk: mindkét város ostromának inkább politikai, mintsem hadászati oka volt; mindkét város ostroma jelentősen elhúzódott; a harcok során sem Budapest, sem Sztálingrád lakosságát nem evakuálták.
5. December 29-én a szovjet erők megadásra szólították fel a főváros védőit és két parlamentert (követet), Nyikolaj Sztyepanovics Steinmetz („Steinmetz kapitány”) és Ilja Afaneszjevics Osztapenko századosokat küldték tárgyalni a német vezetéshez. A küldetés során máig tisztázatlan módon mindketten életüket vesztették, de mindkettőjük emlékezete fontos szerepet kapott a későbbi évtizedekben hazánk „felszabadításának” történetében.
6. Budapest ostroma 52 napig tartott, így a II. világháború egyik leghosszabb helységharcának számított: Bécs 6, Berlin pedig 14 napig volt képes feltartóztatni a szovjet csapatokat.
7. Miután Budapest ostroma során a Duna-hidakat felrobbantották, nehézkessé vált a Vörös Hadsereg folyón való átkelése. A megszálló csapatok azonban váratlan segítséget kaptak a természettől: 1945 januárja olyan kemény fagyokat hozott, hogy a szovjetek a befagyott Dunán ágyúkat tudtak átszállítani a Margit-szigetre.
8. A támadó szovjet alakulatok támadásainak lassítása érdekében a védők többfajta módszert is bevetettek. Az egyik ilyen az volt, amikor a budapesti csatornákat használva, azokon leereszkedve, kisebb egységek az ellenség háta mögé kerülve igyekeztek zavart okozni a szovjet erők előrehaladásában. Minthogy a célja csak a zavarkeltés volt, a gyors támadást gyors visszavonulás követte – szintén a csatornán keresztül.
9. Miután a németek utánpótlását biztosító városkörnyéki repülőterek is szovjet kézre kerültek, a védők a Vérmezőre ejtőernyőkkel ledobott tartályokból biztosították tartalékaikat. Az eltérő tartalmú tartályokat az ernyők háromféle színével jelölték: a fehér ejtőernyők kötszereket, a kékek élelmiszert, a pirosak lőszert tartalmaztak.
10. Az ostrom ideje alatt a németek háromszor próbálkoztak Budapest felmentésével, de egyik kísérlet sem járt eredménnyel. A Konrád I., II, és III. támadássorozat közül a harmadik volt a legsikeresebb, mintegy 30 kilométerig tudták megközelíteni Budát a déli oldalról. A felmentési kísérletek nagyban hozzájárultak az elhúzódó harcokhoz, ezáltal a fővárosiak szenvedéseinek elhúzódásához.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
