Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Tesla és Edison áramháborúja

Tesla és Edison áramháborúja

Az egyik oldalon egy szerb ortodox pópa fiaként születő, fotografikus memóriával rendelkező kényszerbeteg zseni, a másikon az iskolát összesen három hónapon át látogató, tudását autodidaktaként szerző, valóságos találmánygyárat létrehozó „Menlo parki varázsló”. A XIX–XX. század fordulóján kettejük személye, valamint a részben a nevükhöz köthető vállalatok között – komoly médiafigyelem mellett – zajló harc határozta meg az egyenáram és a váltóáram híveinek versengését, az áramok háborúját.

Thomas Alva Edison először a vasútnál próbált elhelyezkedni, azonban egy kémiai kísérletével felgyújtott egy szerelvényt. Ugyanebben az időben történt, hogy megmentette a kisikló vonat elől az állomásfőnöke hároméves fiát, amiért hálából az apa megtanította a fiatal Edisont a távíró használatára. A holland felmenőkkel rendelkező későbbi feltaláló ugyanakkor hivatalos oktatásban csak rövid ideig részesült. A tudását az édesanyjától, valamint néhány könyvből szerző, rendkívüli kíváncsisággal megáldott Edison már 14 évesen önálló folyóiratot indított. Első szabadalmát – egy elektromos szavazógépet – 22 évesen jegyeztette be.

Miután szabadalmai révén anyagilag függetlenné vált, a New Yorktól néhány kilométerre lévő Menlo Parkban rendezte be kutatóműhelyét, ahol 1877 végén először szólalt meg a fonográf, amelyre maga Edison énekelt rá egy gyermekdalt. Elhivatottságára jellemző, hogy két számmal nagyobb cipőt hordott, hogy a be- és kikötésükkel se vesztegesse az időt. Rendkívül szigorú főnök hírében állt. A sokszor napi 16 órás munkaidő mellett sem tűrte a fegyelmezetlenséget. Edison a tudományos munka iparszerű működésének legfontosabb alakja volt, aki valódi találmánygyárat hozott létre.

Míg azonban zsenialitása elsősorban ebben a tekintetben mutatkozott meg, és neki, valamint munkatársainak akár több ezer kísérletre is szükségük volt egy találmány tökéletesítéséhez, addig Nikola Tesla fejben is fel tudott építeni egy teljes szerkezetet. Az Osztrák–Magyar Monarchiában születő feltaláló különc figura volt, aki számos kényszerbetegséggel küzdött, melyek közül az egyik a hármas számhoz volt köthető: háromszor járt körbe például egy épületet, mielőtt belépett volna rajta, de ugyanígy említhető tisztaságmániája is, mivel állítólag átlag napi 17 törölközőt használt el. A szexualitás nem érdekelte, mivel úgy vélte, csak akadályozná a tudományos munkában, fülbevalót hordó nőkkel szóba sem állt, a galambokért viszont valósággal rajongott.

A nyolc nyelven beszélő, fotografikus memóriával rendelkező tudós számos találmánnyal kápráztatta el a korabeli közvéleményt. Az 1898-ban bemutatott, távirányítással kormányzott hajójáról a nézők többsége például azt gondolta, varázslattal van dolga, sokan pedig úgy vélték, egy elbújtatott majom vezeti a szerkezetet. Emellett többek között a vezeték nélküli kommunikáció kifejlesztésében is élen járt, de még – várakozása szerint a háborúkat megszüntető – „halálsugarak” kibocsátásával is kísérletezett.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2024. tavasz különszám számában olvasható.

Előfizetek most

vagy

Emlékeztetőt kérek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra