„Csak a kezemet figyeljék!” – és az Abrakadabrát a Spektrumon!
2022. október 22. 10:20 Múlt-kor
Amikor a bibliai Áron, Mózes testvére a fáraó szeme láttára kígyóvá változtatta botját, Egyiptom vezetőjének még az arca sem rezdült: hívatta varázslóit, és leutánoztatta velük a látványos mutatványt. Bár az Ószövetség idevonatkozó passzusai a „trükk” mögött természetesen Jahve csodatevő képességét látják, nincs okunk azt feltételezni, hogy Áron tette vagy egy mai illuzionista mutatványa között lenne bármiféle különbség is, hiszen mindkettőjük célja ugyanaz: a közönség meghökkentése, befolyásolása és a furmányos csel valóságként való ábrázolása.
Bár a Kivonulás könyvén túl számos ókori forrás tudósít a mai bűvészethez hasonló esetekről, a mai értelemben vett szemfényvesztők az újkor során, a 18. század környékén váltak a vásárok, búcsúk és egyéb ünnepek kötelező kellékeivé. A történelem egyik első olyan bűvésze, aki a maga korában egész Európát beutazta és trükkjeivel kápráztatta el, az olasz származású Giovanni Bartolomeo Bosco volt.
Ki ne ismerné manapság az „itt a piros, hol a piros” nevű hárompoharas játékot? Nos, ennek feltalálója és profi űzője a napóleoni háborúkat is megjárt Bosco volt, aki az 1812-es borogyinói csatában megsebesült és magát halottnak tettetve feküdt a csatatéren, hogy ne öljék meg. A csata után, amikor a harctéren megjelentek a fosztogatók, Bosco – miközben az egyik, hiéna módjára viselkedő rabló átkutatta őt – észrevétlenül ellopta kirablója erszényét. Hiába: a bűvész mindenhol bűvész. A történet azonban nem happy enddel ért véget: Boscót foglyul ejtették, és Szibériába száműzték, ahol a napóleoni háborúk lezárásáig rabtársait és őrzőit bolondította meg furmányos mutatványaival.
Hieronymus Bosch: A bűvész A kép a serleg és golyók nevű trükk bemutatását ábrázolja. Amíg a festő az álmélkodó nézőtől a bűvész felé vezeti tekintetünket, addig alig észrevehetően egy másik néző kilopja az álmélkodó erszényét.
A bűvészet a 19. század derekán költözött a zsúfolásig megtelt színházak és orfeumok színpadára. Párizsban egy Jean Eugène Robert-Houdin nevű szemfényvesztő, akit később a „modern bűvészet atyjának” neveztek el, egy speciális bűvészszínházat alapított. A korszakban került sor egyebek mellett a szakma differenciálására is, vagyis ekkortól vált ketté a bűvésztrükkök feltalálóinak és bemutatóinak a köre.
A világ talán valaha volt legnagyobb bűvészeként a szakma és a kollektív emlékezet a magyar származású Harry Houdinit tarja számon, aki Weisz Erik néven született Budapesten 1874-ben. Izgalmas élete, trükkjei, látványos szabadulásai, rejtélyes halálának körülményei külön-külön is megtöltetének egy-egy könyvet, ezért most csak öt kevésbé ismert ténnyel adózunk a nagy mester tisztelete előtt:
1. A patriotizmusától vezérelt Houdini az első világháború alatt szemináriumokat tartott amerikai katonáknak, amelyeken megtanította a bakáknak, hogyan tudnak bilincsekből, kötelekből, avagy egy süllyedő hajóról kiszabadulni.
2. Az illuzionista Houdini a filmvásznon is megállta a helyét. Az 1918-ban forgatott „The Master Mystery” néven jegyzett rendkívül sikeres némafilmes sorozatban egy titkosügynök szerepét alakította, mégpedig rendkívül meggyőző erővel.
3. Houdini 18 éves korában már 3 perc 45 másodpercig tudta visszatartani a víz alatt a lélegzetét. Otthon egy nagy kádban trenírozta magát, hogy minél tovább tudjon a víz alatt tartózkodni, míg a szabadulós számaira saját medencéjében készült fel.
4. Európában tett látogatása során Houdini beleszeretett a repülésbe. 1909-ben egy francia gyártmányú kétfedeles repülőgépet vásárolt magának, és egyike volt azoknak, akik legelőször szereztek pilótaengedélyt.
5. Az emberfeletti mutatványairól híres mágus 1926-ban, egy idétlen egyetemi hallgatónak köszönhetően szenderült jobblétre. A diák, próbára téve Houdini hasizmainak erősségét, egy jól irányzott ütéssel hasba vágta a felkészületlen Houdinit, akinek a vakbele az ütés következtében szétrobbant.
Harry Houdini ugrása a Harvard Bridge-ről
Az elmúlt két évtizedben nem készült sem a hazai, sem a nemzetközi piacon olyan ismeretterjesztő alkotás, amely átfogó képet adott volna a bűvészkedés, a bűvészet varázslatos világáról. Ezt a szerepet vállalta magára Kelle Botond bűvész, a Spektrum hazai gyártású sorozata, az Abrakadabra – titokzatos bűvészettörténet sorozatírója, szerkesztője, társrendezője, valamint Géczy Dávid filmrendező, akik számtalan műfaj bemutatása mellett, a trükkök megoldása mögött rejlő gondolkodásmódot szeretnék megismertetni a nézőkkel szórakoztató formában.
A hat részes sorozatban az illúziók, a zsebtolvajlás, a mentalizmus, a kézügyességi bűvészet, a szabadulóművészet és a modern bűvészet kerül fókuszba, amelyek kapcsán a legkiemelkedőbb hazai és nemzetközi képviselők szólalnak meg, többek között Ungár Anikó és Hajnóczy Soma bűvész világbajnok. Ezen felül számtalan archív felvétel is előkerül, melyek olyan ikonikus bűvészek mutatványait jelenítik meg, mint Rodolfo, David Merlini, David Copperfield vagy Uri Geller.
Talán az illúziók világa mozgatja meg leginkább a nézők fantáziáját, hiszen itt szerepelnek lebegő autók, kettéfűrészelt nők, és a semmiből előbukkanó hatalmas tigrisek. A műfaj egyik legkiválóbb képviselője Tihany (Czeisler Ferenc), aki a világ legnagyobb utazó varieté színházát hozta létre a 20. században, a maga 5500 fős nézőterével.
Egy másik műfaj, a színpadi zsebtolvajlás mindenképp legismertebb, legnagyobb hazai mestere Rodolfo, akinek specialitása a nadrágtartó, később a nyakkendő lopás lett, amelyeket szintén régi felvételeken elevenítek fel a készítők. De nem csak a lopás technikáját és a figyelemelterelés módszereit hívják elő, hanem azt is megtudhatják, hogyan húzta ki többször zsebtolvaj tudása a bajból Rodolfot.
A műsorban fontos megszólaló David Merlini szabadulóművész is, aki a világ egyik legkomolyabb Houdini-gyűjteményével rendelkezik, ami a budai várnegyedben található Houdini Múzeumban került kiállításra. Merlini nem csak Houdini kapcsán szólal meg, de saját karrierjének jelentős állomásait is feleleveníti: látható lesz az élve lefagyasztás, a lángoló autóból való szabadulás és az élve bebetonozás is.
Az Abrakadabra moderátora és narrátora a Jászai Mari-díjas színművész, Keresztes Tamás, akinek elegáns megjelenése, finom orgánuma tovább fokozza a sorozat misztikus hangulatát. Keresztes nem csak felvezeti az aktuális korszakokat és összegzi a tudnivalókat, de maga is részt vesz egy-két bűvészmutatványban, és elemzi is azokat.
A nézők a látványos archív és mai videófelvételek mellett a műsorvezetővel közösen bemutatott bűvésztrükköknek is szemtanúi lehetnek, sőt minden részben maguk is elsajátíthatnak egy-egy trükköt.
Abrakadabra, avagy a bűvészet titkai
Premier: október 23. 17:00 óra, Spektrum TV
Támogasd a 
szerkesztőségét!
