Az Apostoli Penitenciária levéltára és a késő középkori társadalom- és egyháztörténetírás
2006. március 21. 18:00 Erdélyi Gabriella
Döntések, ügyintézés, kutathatóság
Ezzel magyarázható, hogy a levéltárát rendkívüli későn, csak 1983-ban nyitották meg a kutatás számára. Azt gondolták tévesen, hogy gyónási titok alá eső bizalmas ügyekről van szó. Ez azonban téves feltételezésnek bizonyult, mivel ezekről − kivételes esetektől eltekintve − nem készülhettek részletes feljegyzések, ilyen esetben csupán a gyónás elvégzésének vagy feloldozásnak a tényét rögzítették, igazolták. A szentségi gyónást kezelő pápai penitenciáriusok által írt ún. litterae ecclesie/clausae-k azonban nem kerültek regisztrálásra. A regisztrált kérelmek és a hivatal által kibocsátott levelek hivatalos dokumentumok voltak, amelyek hazai bírósági fórumokon, mindenekelőtt a püspöki, vikáriusi törvényszékek előtt kerültek felhasználásra.
A pápai rezervációk jogintézményének terjeszkedése jegyében tehát korszakunkra a hatóság a mai ember számára az ügyek zavaros egyvelegnek tűnő sokféleségét intézte. A házassági ügyek mellett a papszenteléssel kapcsolatos akadályok és szabálytalanságok tartoztak hozzá, ezen belül törvénytelen születés kánoni akadálya alóli felmentések. A harmadik csoportot a bűnbánat szentségének adminisztrációja alkotta, köztük például nagy számban a szabad gyóntatóválasztás engedélyezése és az indulgencia osztása. A negyedik, egyúttal legizgalmasabb csoportot az egyház és társadalom ellen elkövetett súlyosnak ítélt vétkek alkották, a gyilkosságtól a bigámián át a törökkel való tiltott kereskedésig.
Döntéseit a hivatal a kánonjogi előírások értelmében hozta. Működésében éppúgy összefonódott a bíró és a gyóntató szerepe, miként a szentségi gyónásban vagy a középkori inkvizícióban. Bizonyos szempontból az 1542-ben felállításra kerülő római Inkvizíció elődjének tekinthető tehát. Ezt az is jelzi, hogy a Penitenciária a trentói reform jegyében el is veszti majd korábbi jelentőségét, hatáskörét a forum internumra korlátozza V. Pius pápa 1569-ben. Eddig az évig, 1410-től kezdőden 165 regisztrum-kötet maradt fenn, ezek lapjain kell a magyarokat − a glasgowi, mexikói, stb. − ügyek között megkeresni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
