A közel-keleti nők és az iszlám 5 fő pillére
2007. december 2. 17:21
Zarándoklat Mekkába
S végül az iszlám ötödik alappillére a hadzs, másnéven zarándoklat. A hadzs az iszlám holdnaptár 12. hónapjának 8. és 10. napja között zajlik. Elvileg minden muszlim köteles volt évente egyszer Mekkába zarándokolni, elvégezni a szertartásokat és áldozatokat bemutatni. A hadzsot csak azok végezhették el, akik ép elmével rendelkeztek, akik bírták a fizikai megpróbáltatásokat, akik tisztességes úton szerezték meg a hozzá szükséges pénzt, és akik még messziről is tudtak gondoskodni családjukról. A család ugyanis semmiféle anyagi szükséget nem szenvedhetett, amíg a zarándok nem tartózkodott otthon. Akik nem tudtak ellátogatni Mekkába, a Próféta Szent városába, vagy helyettest küldtek maguk helyett, vagy pedig a zarándoklatra szánt pénzt jótékony célra fordították.
A hádzsot három előkészületi forma előzte meg:
1. rituális tisztálkodás
2. jámbor szándék
3. megfelelő ruházat
A nők egyszerű fehér ruhát viseltek, mely bokájukat és karjukat eltakarta. Arcukat szabadon hagyták. A férfiaknak két varratlan fehér vászon lepellel kellett testüket elfedni. Ezek közül az egyiket a csípőjük köré csavarták, a másikat a bal vállon átvetve hordták. Fejüket kötelesek voltak kopaszra borotválni. A férfiak és a nők egyforma öltözete a közösségen belüli egyenlőséget jelképezte. Az iszlám tiltotta az ékszer viselését a szent kerületen belül. Továbbá nem engedélyezte az illatosított szappan használatát, az állatok megölését, a növények letépését, a körömvágást és a hajnyírást, s végül a szexuális kontaktus kialakítását. Ha valaki ezen bűnök bármelyikét elkövette, semmissé tette az általa elvégzett zarándoklatot.
A Koránban ehhez kapcsolódó részt a 2. szúra 197. versében találhatunk. `A zarándoklat az ismert hónapokban [történik]. Aki kötelezően magára vállalja [e hónapban] a zarándoklat elvégzését, annak a zarándoklat idején tilos a szeretkezés (rafat) a kihágás és a torzsalkodás.` A hívő férfiak és nők azonban jobban féltek a könyörületes és irgalmas Allah haragjától, mintsem bármilyen jellegű vétséggel áthágják az Allah által előírt szabályokat. Így tisztességesen részt vettek a zarándoklatokon, s eleget tettek Allah utasításainak. A hadzs első napján a rituális tisztálkodás után - az óramutató járásával ellentétes irányban 7-szer körbejárták a fekete lepellel borított Kábát. Ezt nevezték taváfnak.
A szentély megkerülése közben fennhangon e sorokat kiáltották:
`Itt vagyok Istenem,
Itt vagyok Istenem,
Megjelentem a TE színed előtt!
Megjelentem a TE színed előtt!`
A Fekete Követ meteoritnak tartották, és az a hír járta be eredetét, hogy maga Ábrahám és Ismael építette be a szentélybe. Az építmény Kába néven vált ismertté, de hívták Isten házának és Ábrahám kockájának egyaránt. A szentély körül egy csodás forrás a Zamzam folydogál, melyet Allah fakasztott azért, hogy megmentse Hágárt és Ismaelt, akik különben szomjan haltak volna a sivatagban. A Zamzam a mekkai nagymecset udvarában található, melynek vizéből sok zarándok merített.
Másnap a zarándokhónap 9. napján Minán keresztül átgyalogoltak az Arafát-síkságra, és az ott emelkedő Kegyelem-hegyén imádkoztak a következő napkeltéig. Allah a Dzsebel-al Rahmán tetején egyesítette újra az első emberpárt, Ádámot és Évát. Itt a hívők meghallgattak egy prédikációt, majd Muzdalifába vonultak, ahol éjszakájukat töltötték. A 10. napon napfelkeltekor visszatértek Minába. Ekkor vette kezdetét az Áldozat Ünnepe (Íd al-Adha), mely során állatot - tevét vagy birkát - áldoztak Allahnak. Az állat húsát megosztották a szegényekkel. Megkövezték a sátánt szimbolizáló három főpillért, ezzel jelezték Uruknak, hogy képesek ellenállni az ördögnek, és a kísértésnek. A férfiak ekkor leborotválták fejüket, az asszonyok pedig néhány centit vágtak hajukból.
Ezután Mekka felé vették útjukat. A Próféta szülőföldjén a Kábát megint 7-szer megkerülték. A Kábát egy aranydíszítésű fekete takaró borította, melyet apró darabokra vágtak, így minden résztvevő eltehetett belőle magának néhányat emlék gyanánt. Mekka után 7-szer futva tették meg a Safa- és a Marwa csúcsok közti távolságot. Hágárt e két hegy között kétségbeesetten keresett vizet fia és maga számára.
A rituális futást követően Minában pihentek meg. A Mina domb tetején húzódott meg az a híres barlang, melyben Mohamed a kinyilatkoztatásokat kapta. A sziklán megjelölték azt a pontos helyet, ahová a próféta fejét hajtotta, s ha valaki a zarándokok közül fejével szintén megérintette ezt a helyet, nem kellett tartania attól, hogy a gyehennába, vagyis a Pokolba kerül, ahová a bűnösök.
A hívők, ha tehették Mekka után Medinába is ellátogattak. Medinában helyezték örök nyugalomra Mohamedet, s koporsóját a medinai Nagymecsetben őrzik. Medina, az utolsó állomás a résztvevők számára. A hű muzulmánok itt róhatták le tiszteletüket Mohamednek és a próféta családtagjainak. Azok a hívek, akik nem tudtak részt venni a "nagy" zarándoklaton, elvégezhették a "kis" hadzsot vagy más néven umrát. Ám ez a fajta zarándoklat nem számolható el a hadzs helyett. Az előkészületek azonosak, de jóval kisebb fizikai megpróbáltatással jár ennek véghez vitele.
A nők közül igen kevesen vettek részt a zarándoklatokon, s az ő esetükben ennek a pillérnek a betartását nem vették annyira komolyan. A szoptatós anyák, a terhes nők, az úton lévő férfiak megkímélhették magukat a kemény feladattól. Ezt a ceremóniát Mohamed próféta hagyományozta az utókorra, melyet maga is megjárt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
