Virágzott a tudomány, az orvoslás és a költészet az ókori Babilonban
2024. december 2. 18:05 Múlt-kor
Sokszínű hagyaték
Hérodotosz, a „történelem atyja” az i. e. 5. században arról számolt be, hogy Babilonban a betegek a piactéren tömörülnek, ahol – orvosok híján – csak a járókelők tanácsait fogadhatják meg betegségükkel kapcsolatban.
Azonban Babilóniában valójában fejlett orvostudomány alakult ki, amelyből a környező területeken élő népek is tanulhattak. Létezett „tudományos” módszerekkel dolgozó (aszú), valamint varázsló orvos is (asipu), de az alkalmazott orvostudomány már az i. e. 3. évezredben elkülönült a mágiától.
Kórházak nem voltak, de mindenki tudta, hogy melyik házban vannak betegek: a bejáratot ugyanis aszfaltos gipsszel kenték be, és isteneket és démonokat ábrázoló szobrocskákat akasztottak ki rá.
Bár a matematika és a csillagászat a görög-római civilizációban élte virágkorát, gyökerei Babilóniába vezethetők vissza. A körívek és szögek számítására, valamint az idő beosztására még ma is ezt az ókori Mezopotámiában kifejlesztett rendszert használjuk.
Érdekesség, hogy egy i. e. 18. századi babilóniai tankönyv egyik feladatának megoldása során már alkalmazták azt az elvet, amely a későbbiek folyamán Pitagorasz-tételként vált ismertté.
Gilgames uruki király krétás alabástromból készült szobra az iraki Horszabadból. A babiloniak gazdag irodalmi örökséget hagytak az utókorra, többek közt Gilgames eposzát is.
Bár a babilóniaiak már régóta figyelték a bolygók és a Nap mozgását, a tudományos igényű csillagászat, vagyis, hogy ne csupán feljegyezzék, hanem előre is jelezzék az égi jelenségeket, csak az i. e. 5-4. század környékétől vette át a vezető szerepet. A zodiákusok rendszerét a babilóniaiak dolgozták ki, és a legrégebbi horoszkópot is itt állították össze i. e. 410-ben.
Végezetül említést kell tennünk a rendkívül gazdag mezopotámiai irodalmi hagyatékról. A babilóniaiak nagy gondot fordítottak a sumer nyelv és irodalom ápolására, illetve tanulmányozására, és részben nekik köszönhetjük, hogy a Gilgames-eposz, a világ egyik legrégebbi irodalmi szövege – asszír közvetítéssel – fennmaradt.
A sumer királyról szóló költemény központi témája a halhatatlanság keresése. Gilgames elbukott, de története, valamint azt az utókor számára megmentő Babilon öröksége azonban már mindörökre az emberiség kultúrkincsének része marad.