Virágzott a tudomány, az orvoslás és a költészet az ókori Babilonban
2024. december 2. 18:05 Múlt-kor
Idegen uralom
Hammurapi sikerei azonban tiszavirág-életűnek bizonyultak. Már uralkodása végén gazdasági válság sújtotta Babilóniát, utódai pedig nem tudták fenntartani a nagy kiterjedésű birodalmat.
Az első dinasztia bukását végül az i. e. 16. században bekövetkező hettita támadás hozta el: a kis-ázsiai nép I. Murszilisz vezetésével megalázó vereséget mért Babilonra.
A várost feldúlták, és elvitték a babiloni főisten, Marduk, valamint hitvese, Szarpanítum szobrát.
Murszilisz azonban nem kívánt letelepedni Babilóniában, és a hatalmi vákuumot végül a birodalmat betöréseikkel már korábban is fenyegető nyugat-iráni kassúk lótenyésztő népe töltötte be, amely megalapította Babilon történetének leghosszabb ideig, több mint 400 éven át hatalmon lévő dinasztiáját.
Zenészeket ábrázoló sztélé a kassú korból, Kr. e. 12. század. A kassú kor a béke és stabilitás időszaka volt, amelynek során Babilon ismét Mezopotámia politikai központjává vált.
A kassúk első lépésként i. e. 1570 környékén visszahozták Marduk és hitvese szobrát. Az idegen dinasztia végig törekedett a babiloni kultúra és hagyományok tiszteletben tartására.
Alkalmazkodtak a valláshoz, átvették az ékírásos akkád nyelvet, amely uralkodásuk alatt egy időre a diplomácia nyelvévé vált a Közel-Keleten. Virágzott a kereskedelem, és a babiloniak ezekben az évszázadokban ismerkedtek meg a lóval.
A kassú-kor a béke és stabilitás időszaka volt, amelynek során Babilon ismét Mezopotámia politikai központjává emelkedett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
