Vérfürdő kísérte az USA legrégebbi településének megszületését
2020. október 6. 17:12 Múlt-kor
Az öböl, amely a mészárlásról kapta a nevét
Amikor Menéndez visszatért St. Augustine-ba, a helyi indiánok azzal a hírrel fogadták, hogy a spanyol teleptől délre fehér embereket láttak az óceán partján. A konkvisztádor sejtette, hogy azokról a franciákról lehet szó, akiket elsodort a vihar és rögvest a helyszínre sietett, ahol néhány francia hajó roncsaiba és rengeteg hajótöröttbe botlott.
A franciák híján voltak a fegyvereknek és élelmük sem igen akadt már. Grajalesből ekkor előtört a térítő: engedélyt kért Menéndeztől, hogy a „pogányokat” a helyes útra, a katolikus hitre térítse. Aki áttért, az megmenekülhetett. Tizenhatan katolikusokká lettek, a többi 111 személyt a spanyolok kardélre hányták.
Két héttel később a vihar által elsodort flotta maradéka Jean Ribault kapitánnyal az élen visszatért Floridába. A spanyolok felkínálták neki a lehetőséget a megadásra. Ribault elfogadta az ajánlatot és letették a fegyvereket. A francia nagy hibát követett el; miután a spanyolok őt és az embereit megkötözték, Ribault-ot egy tőrrel leszúrták, a többi franciát pedig bunkókkal és baltákkal küldték a másvilágra. A győzteseket nem igen viselhette meg a szörnyű és becstelen mészárlás, mert az öbölnek, amely két vérengzésnek is a helyszíne volt, a „Matanzas” nevet adták, amely spanyolul a gyilkosság többesszámú megfelelője.
„Ha nem jön a hurrikán, Pedro Menéndez expedíciója hasonlatosan számos korábbi spanyol próbálkozáshoz, valószínűleg sikertelenül végződik, Floridából pedig francia kolónia vált volna” – összegezte a spanyol vállalkozás lényegét David Arbesú, a Dél-Floridai Egyetem spanyol tanszékének professzora.
St. Augustine a célkeresztben
A franciák lemészárlása után a spanyolok letelepedtek St. Augustine-ban, hogy egyszer és mindenkorra világosan jelezzék a franciáknak, ki birtokolja a félszigetet. II. Fülöp minden támogatást megadott egy állandó spanyol település létrehozására, hogy az kontroll alatt tarthassa Floridát.
A spanyolok hamar rájöttek, hogy fekvéséből kifolyólag St. Augustine stratégiailag fontos település. Egyrészt a város kikötője menedéket szolgáltatott a trópusi viharokban megtépázott hajóknak és a legénységnek, illetve remek támaszpontot nyújtott a kalózvadászoknak. A katolikus egyház pedig missziós központként használta a települést, és nagy erőkkel látott hozzá a területen élő bennszülöttek megtérítéséhez. Így a spanyol katonák mellől soha nem hiányoztak a térítő papok sem.
St. Augustine központi szerepe Floridában nemsokára felkeltette az új trónkövetelők, elsősorban az angolok figyelmét. 1586-ban az angol királynő által megbízott kalóz, Sir Francis Drake megtámadta és felgyújtotta a várost, amelynek lakói a veszély elmúltával visszatértek és újjáépítették a települést. 1672-ban aztán a spanyolok felépítették Castillo de San Marcos erődjét, amely mind a mai napig áll és az Egyesült Államok legrégebbi kőből épített erődítménye.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
