Véres bankrablás 1934 szilveszterén
2015. január 16. 10:13
December 31., azaz Szilveszter napja már az 1930-as években sem számított munkaszüneti napnak. A bankokban is munkanapot tartottak, így történhetett meg, hogy néhány rosszfiú különleges programot szervezett aznapra, olvashatjuk Kálniczkyné Katz Veronikának a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában megjelent cikkében.
És megszólal a riasztó
1934. december 31-én hétfőn véres tragédiába fordult egy sikertelen bankrablás a budapesti Szabadság téren. A 16-os szám alatt, a Vécsey utca sarkán működött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fiókja, amelynek a Tőzsdepalota közelsége miatt jelentős forgalma volt. A két bankrabló 10 óra tájban rontott be a fiókba, és szinte azonnal lövöldözni kezdtek. Egyikük a pénztárfülkében ülő Jójárt Géza felé lőtt, társa pedig a fiókban tartózkodó többi tisztviselő és ügyfél felé lövöldözött vaktában. Ennek során megsebesítette dr. Róth Imre banktisztviselőt, Wirth Frigyes kisegítőt, Klemm József altisztet, és megölte Benyák József kifutófiút (a két utóbbi nem volt a Bank alkalmazottja). A pénztárost megtámadó bandita felugrott a pénztárat védő rácsra, hogy beugorjon a fülkébe, de a rács leszakadt, a bandita pedig a földre zuhant. A pénztárost a száján találta el a rá leadott négy vagy öt lövésből az egyik. Utolsó erejével kivánszorgott a fülkéből, és a földig érő üvegablakot kitörve a Szabadság térre zuhant, ahol meghalt.
Ekkor a pénztárfülkéhez legközelebb álló ügyfél, vitéz Szalay Miklós (az Országos Gyermekvédő Liga főkönyvelője), aki éppen pénzt vett fel az alkalmazottak fizetésére, elővette a hátsó zsebében tartott revolverét, és a banditákra tüzelt. Ettől a támadók annyira megrémültek, hogy menekülőre vették, és eközben a fiók ajtajában agyonlőtték Benyák József kifutófiút, aki éppen akkor ért az ajtóhoz. A banditák a Vécsey utcában várakozó lopott gépkocsijukra ugorva, a Honvéd utca felé elviharzottak. Távoztukban még rálőttek a feléjük rohanó Farkas Árpád parkőrre, de szerencsére nem találták el. Menekülés közben még a téren rálőtt a kocsira Mocsai Géza autószerelő, aki akkor ért az Aulich utcából a bankfiókhoz, amikor megszólalt a riasztócsengő és a rablók kirohantak a fiókból. Mocsai az autóra tüzelt - ennek nyomát később valóban megtalálták az elhagyott autó karosszériáján -, és szerinte megsebesítette az egyik támadót - ezt szintén megerősítették a későbbiekben.
A fiókban dolgozott Braun Imre cégvezető (aki nem sérült meg), Wirth Frigyes kisegítő, dr. Róth Imre gyakornok, Csiszár Béla ellenőr, és Jójárt Géza főpénztáros, aki a támadásban szinte azonnal meghalt. Braun Imre a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Személyzeti iratai alapján 1886-ban született, 1905-ben lépett a Bank szolgálatába, és 1907-ben nevezték ki végleges alkalmazottnak. Cégvezető, majd a Nádor utcában fiókigazgató volt, 1941-ben ment nyugdíjba. Wirth Frigyes tisztviselő 1895-ben született, már az édesapja is a Bank szolgálatában állt. Kereskedelmi érettségije volt. Az első világháborúban maláriát kapott, emiatt 1925-ben nyugdíjazták, majd visszavették kisegítőnek és munkáját mindig a kijelölt fiókban végezte, tehát nem volt állandó alkalmazottja a Szabadság téri fióknak. Őt a combján érte a lövés, sebesüléséből később teljesen felépült. Csiszár Béla ellenőr 1898-ban született. A felsőkereskedelmi érettségi után 1915-1916-ban a Nagymihályi (Zemplén vármegye) Takarékpénztárnál dolgozott, majd 1916-18-ban a Király Sörfőző Rt-nél Nagymihályban. Ezután a Bank alkalmazottja lett. A Szabadság téren 1934 márciusától 1935 márciusáig dolgozott. Ő sem sérült meg.
A legelső áldozat Jójárt Géza főpénztáros volt, aki 1880-ban született. 1903 decemberében került a Bankba, 1905 márciusában pedig véglegesítették. 1913-ban a Bank újpesti fiókjában élte át élete első bankrablását: akkor is rálőttek, de az alkalommal sebesülés nélkül megúszta. Ekkor változtatta a nevét Schäfferről Jójártra. 1931-ben már a Szabadság téri fiókban újabb támadás érte, ekkor Ondi Sándor pékinas próbálta - sikertelenül - kirabolni a bankot. Ondi rálőtt az odasiető posztos rendőrre, ezért felakasztották - statárium volt. Ez után a támadás után szerelték fel a Szabadság téri fiókot riasztócsengővel, ami ezek szerint nem volt elterjedt megoldás. A budapesti bankok vezetői már január másodikán összeültek, hogy megbeszéljék a bankfiókok fokozottabb védelmét. A rendőrségtől azt kérték, hogy ezentúl járművek ne állhassanak hosszabb ideig a bankfiókoknál. Megállapodtak abban is, hogy a jelzőkészülékeket mindenütt bevezetik, az eddigi őrszolgálatot megerősítik, kettőzött éberséggel és nagyobb létszámmal fogják vezetni.
A második áldozat Benyák József kifutófiú volt, akit főnöke pénzt váltani küldött a Bankba. Benyák korábban autószerelő-segéd volt - ennek később még lesz jelentősége. Dr. Róth Imre 1907-ben született, érettségi után elvégezte a Budapesti Kereskedelmi Akadémiát, és a jogtudomány doktora lett. 1934. április 10-én lépett a Bank szolgálatába, a Szabadság térre került gyakornoknak. Dr. Róth Imrét a baloldalán, vesetájékon érte a lövés, a golyó több helyütt átjárta a beleket. A Fasor-klinikára szállították, ahol ugyan megoperálták és vérátömlesztést kapott, de január 3-án belehalt sérülésébe. A golyót csak a boncolás során tudták eltávolítani a testéből.
Megsebesült még Klemm József altiszt a hasán, őt a Bakay-klinikán megoperálták, de a golyót nem tudták eltávolítani. Lassan ugyan, de felépült sebesüléséből. (Az első világháború után bevett gyakorlat volt, hogy a nem operálható golyókat békén hagyták, ezek szerencsés esetben betokozódtak, és a sérült a golyóval a testében időnként komoly fájdalmakkal ugyan, de életben maradt.) Az esti lapok már beszámoltak a véres támadásról. A beszámoló végén diszkrét kis hír adta tudtul, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Szabadság téri fiókja január elsején délelőtt nyitva lesz, mert a támadás miatt fel kellett függeszteni az ügyfelek kiszolgálását.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
