Uralkodók agyament névvel II.
2015. január 7. 13:30
Átkozott
I. Szvjatopolk Vlagyimirovics kijevi fejedelem élettörténetét nézve nem lehet csodálkozni, hogy az utókortól az "átkozott" melléknevet kapta. Édesanyja egy görög apáca volt, akit Bulgáriában Szvjatopolk nagyapja rabolt el, s hozzáadta fiához, a pogány I. Jaropolkhoz, aki 972-ben lépett Kijev trónjára. 980-ban a fejedelem és öccse, Vlagyimir trónharcából az utóbbi került ki győztesen, s miután fejedelemmé kiáltotta ki magát, első dolga volt megerőszakolni a volt apácát, akiről már korábban gyanították, hogy állapotos. Így a néhány hónap múlva megszülető Szvjatopolk apjának kiléte máig rejtély.
23 évvel később az idősödő Vlagyimir fiai közül kedvencét, Boriszt jelölte ki, mire a többi fiú fellázadt. Végül Szvjatopolkot feleségével (Bátor Boleszló lengyel fejedelem lánya) fogságba vetették a Kijev melletti Visgorodban. Tulajdonképpen ez volt a szerencséje, ugyanis az uralkodó 1015-ös halála után ő volt a legközelebb a központhoz, s így villámgyorsan magához tudta ragadni a hatalmat.
Bátor Boleszló és Szvjatopolk bevonulása Kijevbe
Kijev nagyfejedelmeként a szóbeszéd szerint meggyilkoltatta három fiatalabb féltestvérét, Boriszt, Glebet és Szvjatoszlávot, (az előbbi kettőt szentnek tartották a kortársak, a harmadikat Magyarországon érte utol a végzete), a negyedik testvérével, Jaroszlávval - akivel 1013-ban apjuk ellen szövetkeztek - pedig ádáz harcot vívott a trónért. A források szerint a hidegvérrel véghezvitt testvérgyilkosságok miatt kapta az "átkozott" előnevet. Két év uralkodás után Jaroszláv novgorodi és varég (viking) harcosokból álló seregével legyőzte Szvjatopolkot, aki újabb két évvel később az apósa által felállított lengyel, valamint német és magyar hadak élén ismét bevonulhatott Kijevbe. 1019-ben azonban Jaroszláv besenyő hadaival végleg legyőzte bátyját, aki halálos sebet kapott a Bug melletti csatában.