Múlt-kor.hu

Temesújfalu kastélya

Temesújfalu kastélya

A Partium majdnem minden zugáról izgalmas történetet lehet mesélni. A Maros folyó Lippa (Lipova) közeli nagy kanyarulatának hurokjától délnyugatra található egy apró település, Temesújfalu (Neudorf), ahol mára csupán egy nagyobb épület, a templom idézi meg a „dicsőbb” múltat, pedig állt itt egykoron kastély is főúri pompával és előkelő vendégekkel. 

A falu lakosságának többsége mindig is német ajkú volt, ám a csekély számban itt lakó magyarok – akik főként a Szeged környékéről betelepültek leszármazottai – is hozzátettek a település ismertségéhez. A szájhagyomány szerint Rózsa Sándor betyár a falu környékén található barlangokban húzódott meg. Egy kegyetlen báró folyton sanyargatta a környékbeli szegényeket, egy alkalommal a hízott marháikat fizetés nélkül hajtatta el. Ekkor a parasztok megkeresték a bujdosót, segítsen rajtuk. Amikor ősszel a báró szarvasra vadászott, Rózsa rátámadt, elszedte a pénzét, nyergét szögekkel verte tele, és a félholtra vert bárót szorosan ezekhez hozzákötözte, majd rácsapott a lóra, aki az uraságot a nép előtt szégyenszemre hazáig vitte. A kínos esetet még a bánáti németség is emlegette.

Volt, aki végleg maradt

A falu magyarjainak erős identitását korábban már a helybeli uraság is öregbítette. Az itteni birtokot a faluval együtt Eötvenesi Lovász Zsigmond császári-királyi kamarás 1797-ben vette zálogba sógorától, Deseő Ádámtól. Az ősi nemesi családból származó gróf egy ideig Temes vármegye (egykor Temes vármegyéhez tarozott a település) főispánja, majd trieszti kormányzó is volt. 1812-ben hunyt el Temesújfaluban az általa emelt kastélyban. A gróf kérésének megfelelően új magyar díszruhában, karddal az oldalán temették el. A kor szokásától eltérően végrendeletének latin szövegét magyarul fejezte be, ezzel is hitet tett szeretetett hazája mellett. Így hangzik egy részlete: „Mint magyar nemes ember születtem, éltem s úgy is akarok meghalni és eltemettetni. Így haljatok meg ti is következendő vitéz és magyar hazámfiai és rokonságim. Szeressétek, imádjátok szabadságtokat s gyűlöljétek annak ostromlóit.”

Az általa 1798-ban felépített rezidencia még egyszintes, egyszerű téglalap alakú épület volt. Egyebet erről keveset tudunk, de kialakítása biztosan előkelőnek számított, ugyanis 1809 augusztusában I. Ferenc magyar király nővére, Habsburg–Lotaringiai Mária Anna látogatott ide. A főhercegnő a prágai Szent Teréz nemesi apácakolostor főapátnője volt. Életének érdekes fordulópontja, hogy 1791-től jogai közé tartozott a cseh királynék megkoronázása, így alig pár nappal a kinevezése után ő vezette saját édesanyjának, Mária Ludovika spanyol infánsnőnek cseh királynévá koronázását. 1800-ban visszavonult. Sajnos temesújfalui látogatása tragédiával végződött, mert pár héttel érkezése után, október 1-jén feltehetően tuberkolózisban elhunyt. Földi maradványait is itt helyezték el a helybeli templomban, a Lovász család kriptájában. A templom szentélyében Habsburg Miksa főherceg fehér carrarai márvány síremléket állíttatott. A sírt a helyi szokásoknak megfelelően szinte évenként felnyitották, így az apátnő örök nyugalma egészen 2005-ig, amikor is ezt az egyház betiltotta, nem volt békés. Nem beszélve arról, hogy 1945-ben a bevonuló orosz katonák még ki is fosztották a temetkezési helyet.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2021. nyár számában olvasható.

Előfizetek most

vagy

Emlékeztetőt kérek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. nyár: Végzetes asszonyok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra