Szecesszió a kőbányai panelek között

2024. július 15. 17:05

Az 1800-as évek végén a rohamléptekben fejlődő világváros, Budapest számára Kőbánya biztosította az itteni szőlőskertek révén a bort, a sertéstelepek adták az ételt, a kőbánya és a téglagyárak biztosították az építőanyagot, míg a sörgyár természetesen a folyékony kenyeret.

1870-ben még csupán 3400 fő lakott itt, a századfordulón már huszonötezren. A megnövekedett lakosságszám új épületeket igényelt. Az 1870-es évek közepétől pusztító filoxérajárvány áldozatává váltak a kőbányai szőlőskertek is, így azok helyén lázas építkezés indulhatott meg.

Lechner Ödönnek, a szecesszió hazai mesterének két kiemelkedő épülete is található Kőbányán: a Szent László-templom és a Vágó Józseffel közösen jegyzett X. kerületi Állami Főgimnázium, jelenleg Szent László Gimnázium.

A gyarapodó lakosságszámnak köszönhetően a kőbányai katolikus hívők az 1800-as évek végére kinőtték az apró Conti-kápolnát, új templom építését határozták el, de óriási léptékben gondolkodtak: kétezer fő befogadóképességű templom építésébe vágtak bele.

Lechner Ödönnek a pályázatra elsőként beadott tervét annak modernsége miatt nem fogadták el. Ez egy bizánci stílusú, kupolás templom lett volna, amelynek különálló haranglábához árkádok alatt lehetett volna eljutni.

Lechner másik tervpályázata már sikeres volt: a Budapest legmagasabb templomtornyával büszkélkedő Szent László-templom szecessziós, magyaros és keleties elemekkel is díszített, de ezektől a jegyektől függetlenül a templom leginkább neogótikus megjelenésű.

Lechner keze nyomát leginkább a templom külső megjelenésében láthatjuk viszont, mert a belső térkialakítást – a gyülekezet szerint Lechner túlságosan lassú munkája miatt – egy másik mesterre, Tandor Ottóra bízták. Az 1899-ben átadott, téglasávos, színes Zsolnay-cseréppel fedett, faragott kőcsipkés istenháza Lechner egyik legjelentősebb alkotása, amelyen visszaköszönnek a mester legszebb szecessziós mintái is.
 

Budai Krisztina teljes írása a Kultúra.hu oldalán olvasható.