Sértődékeny és bosszúálló személyiség volt a fizika forradalmasítója, Isaac Newton
2021. augusztus 19. 12:52 Múlt-kor
Pénzkérdés
Newton önbizalma és ambíciói nem korlátozódtak azonban a tudományra. Ez azt is jelentette, hogy nem csupán a tudományos életben szerzett magának ellenségeket, de a politikában is. Még II. Jakab királlyal is szembeszállt, amikor az katolikus intézménnyé akarta tenni a Cambridge-i Egyetemet.
Sikeresen elhárította a király reformtörekvéseit, majd beszállt az országos politikába: 1689-ben az egyetem képviselőjeként a törvényhozás alsóházának tagjává választották.
Két ciklusa alatt (1689-1690, majd 1701-1702) a feljegyzések szerint mindössze azzal kapcsolatban szólalt fel, hogy huzatos a terem, és ezért kérte az ablakok zárva tartását. Ha a parlamentben nem is alkotott nagyot, az ország gazdaságában annál inkább.
1696-ban Newton a királyi kincstár kancellárja, Halifax earlje, Charles Montagu támogatásának köszönhetően megkapta a királyi pénzverde felügyelője címet. Anglia pénzügyei a 17. század folyamán meglehetősen rossz állapotban voltak: Newton becslése szerint a pénzérmék akár ötöde is hamis lehetett, és a felhasznált fém gyakran többet ért, mint az adott érme névleges értéke.
Newton a pénzverés felelőseként elkezdte a régi érmék bevonását, és újak kibocsátását, továbbá a hamisítók ellen is eredményesen lépett fel. 1699-től ő lett a pénzverés legfőbb irányítója (Master of Mint), e tisztséget élete végéig betöltötte.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
