Salemi boszorkányok, vikingek és az árvízi hajós: ezek voltak a hét legolvasottabb cikkei
2022. március 5. 21:10 Múlt-kor
Az elmúlt hét során is igyekeztünk izgalmas írásokkal jelentkezni. Cikkeinkben feltártuk többek között az utolsó viking király, III. Harald uralkodásának legfontosabb epizódjait, megemlékeztünk az árvízi hajósról, Wesselényi Miklósról, bemutattuk Napóleon azon tulajdonságait, amelyek segítették, illetve gyengítették uralkodását, foglalkoztunk II. György angol király feleségének igen különös tisztálkodási szokásairól, végül nyomába eredtünk a salemi boszorkányper rejtelmeinek.
Családi perpatvarok
Harald Sigurdsson 1015-ben látta meg a napvilágot. Apja Sigurd, Syr a legerősebb helyi vezetők egyike volt. Anyja, Åsta Gudbrandsdatter először I. Olaf norvég királyhoz (995 – 1000) ment feleségül, ám első férje uralmát a szomszédos svédek és dánok szövetsége megdöntötte, és Olaf elhunyt a svolderi tengeri ütközetben. Amikor hozzáment Sigurdhoz, vitte magával a szintén Olafnak nevezett fiát.
Harald keresztelését ábrázoló aranyozott berakás egy 11. századi oltárról vagy ereklyetartóról
Harald születésének évében Olaf sikeresen megszerezte a norvég koronát, amit nem kis mértékben köszönhetett mostohaapja támogatásának. II. Olaf néven (1015 – 1028) Norvégia egyik legismertebb királya lett, ám uralkodása, mint annyi más skandináv királyé, nem békésen ért véget: Nagy Knut, Dánia és Anglia királya 1028-ban elüldözte, és Haralddal együtt menekülnie kellett.
Árral szemben
1838. március 13-a Pest-Buda történetének egyik legszomorúbb napjaként maradt emlékezetes. Aznap délben a felhalmozódott jégtömeg töredezni kezdett, ám a jégfolyam a Csepel-szigetnél kialakult jégtorlasznál megakadt, jeges alkonyba borítva a várost.
Az ár este tíz órakor áttörte a Vigadónál emelt töltést, majd a váci és a soroksági gátak is megadták magukat az elemeknek. A város kiszolgáltatottá vált, a csapadékos és hideg tél következtében hónapok óta gyülemlő víztömeg elárasztotta Pestet.
Pest belvárosa víz alatt
Március 15-én a helyzet tovább romlott, a jégdugó – bár Csepelen túljutott – Budafoknál újra ellenállásba ütközött, a 929 centiméteren tetőzött Duna a meder 20 kilométeres körzetében mindent letarolt. A Ferencvárosban 260, Józsefvárosban 216 centiméter magasan állt a víz, Pesten a házak több mint felét (2281-et), Budán 601 épületet döntött le a jeges ár, az anyagi kár 22 millió pengőforintra rúgott.
Eltökélten felfelé törekedni
Napóleon a Franciaországhoz tartozó földközi-tengeri Korzika szigetén lévő Ajaccióban született. Családja a város elitjébe tartozott, azonban ez korántsem jelenti azt, hogy gazdagok lettek volna: néhány szobában laktak egy rossz állapotú házban. Apja igencsak sznob ízlésétől vezérelve szerzett magának egy nemesi címet, és nagyravágyó tervei voltak a fiai számára. Napóleon azonban a későbbiekben bevallotta, szégyellte édesapja viselkedését, aki „túlságosan is kedvelte a kor röhejes dzsentrijét.” Ennek ellenére azonban benne is megvolt a felemelkedés ugyanezen vágya.
Jacques-Louis David: Napóleon átkelése az Alpokon (1805)
A társadalmi korlátokkal kilenc éves korában kapott brutális szembesítést, amikor előbb egy autuni egyházi iskolába került, majd a következő félévben egy katonai akadémiára iratkozott át Brienne-le-Château-ban, Franciaország északi részén.
Különös rítusok a fürdőkádban
A királyné fürdés közben lepedőket teríttetett a kád fölé, amelyekkel a gőzölgő víz fölött valóságos kis szaunát tudott kialakítani. Manapság furcsán hathat, hogy nem meztelenül, hanem ruhában merült a meleg víz alá, majd különféle szappanokkal és krémekkel kente be magát. Előszeretettel használt szamár- vagy kancatejet is testápolóként. Végül egy pamutszövettel törölközött meg. A fürdést követően – orvosa tanácsára – azonnal az ágyba sietett, ahol már előmelegített takarók közé bújt. Más arisztokratáknál nem számított ritkaságnak az sem, hogy az ágyakat már közvetlenül a fürdőszobában helyezzék el.
Karolina királyné tisztálkodási szokásai meglehetősen szokatlannak számítottak a saját korában. A fürdés iránti rajongásának hátterében valószínűleg családjának egészségügyi érdeklődése állhatott, ugyanis tudjuk, hogy a királyné egyik lánytestvére gazdag orvosi könyvtárat hagyott maga után.
Kik voltak a salemi boszorkányok?
1692. március 1-jén három nőt állítottak boszorkányság vádjával a massachusettsi Salem Village bírósága elé. Az első vádlott, a gyermekkorában elárvult, kissé tébolyult Sarah Good koldusként tengette életét.
A másik bűnösként megbélyegzett asszony egy Tituba névre hallgató karibi szolgáló volt, aki sötét bőrével keltett feltűnést a puritán bevándorlók között.
A boszorkányper valóságtól elrugaszkodott ábrázolása a 19. századból
A sort Sarah Osborne zárta, aki korábban egy öröklési ügyből kifolyólag összetűzésbe keveredett a helyiek körében nagy befolyással bíró Putnam családdal, amelynek egyik fiatal hölgy tagja, Ann Putnam is a vádlók között volt.
Titubát hamar megtörték az ítészek, vallomást tett, amelyben elismerte, hogy megkörnyékezte az ördög.
A szolgálónő elárulta azt is, hogy több boszorkány is működik a településen azzal a gonosz szándékkal, hogy elpusztítsa a puritánokat.