Reménytelen helyzetében sem könnyen adta fel Jeruzsálemet Ibelini Balián
2023. október 2. 14:20 Múlt-kor
„Jeruzsálem megszerzéséért odaadnám mindkét szememet is” – reagált Szaladin szultán arra az asztrológusi jóslatra, miszerint a hadvezér meg fog vakulni az egyik szemére, ha seregével visszaszerzi Jeruzsálemet a keresztényektől. Bár a szultán katonáival 1187. október 2-án, néhány napos harc után elfoglalta a szent várost, a szemei tökéletesen épek maradtak.
A XII. század második felében a muszlim seregek egyre nagyobb területeket hódítottak vissza a Szentföldön létrejött kis keresztény királyságoktól.
A hadisikerekben kulcsfontosságú szerepet játszó Szaladin vezette sereg a sorsdöntő, 1187. július 4-én kivívott hattini diadalt követően egy karnyújtásnyira került legfőbb céljától, Jeruzsálem visszafoglalásától.
Szaladin Cristofano dell'Altissimo XVI. századi festményén
A szultán közölte a jeruzsálemiekkel, hogy amennyiben harc nélkül átadják neki a várost, mindenki szabadon távozhat, és a keresztények szent helyeit nem fogják lerombolni. A jeruzsálemi küldöttség azonban fontolóra sem vette a feltételek elfogadását.
Szeptember 20-án megkezdődött Jeruzsálem ostroma. A város védelmét irányító Ibelini Balián hamarosan ráeszmélt, hogy nincs esélyük a győzelemre, ezért közölte Szaladinnal, hogy most már hajlandó feladni a várost.
Miután a szultán visszautasította az ajánlatot, Balián fenyegetőzni kezdett: megölnek mindenkit, köztük az ötezer muszlim hadifoglyot, továbbá lerombolják a muszlimok szent helyeit. Szaladin rövid töprengés után végül eltekintett a további harcoktól.
Ibelini Balián átadja Jeruzsálemet (1490-es illusztráció)
A szultán október 2-án ünnepélyesen bevonult a városba, amely 88 év után ismét a muszlimok kezére került. Parancsba adta katonáinak, hogy egyetlen kereszténynek sem eshet bántódása, és a városlakók többsége váltságdíj ellenében távozhatott.
A szultán sok szegény lakos esetében még a váltságdíj megfizetésétől is eltekintett, és a tehetősebbekre sem rótt ki hatalmas sarcot. A jeruzsálemi pátriárka kétszázezer dinár értékű arannyal hagyta el a várost, amely ezután egészen 1229-ig a muszlimok uralma alatt maradt.