Múlt-kor.hu

Pite, disznó és egy halott ember fogai – bizarr halálesetek a középkorból

Pite, disznó és egy halott ember fogai – bizarr halálesetek a középkorból

2021. június 6. 08:44 Múlt-kor

A történelem tele van szokatlan halálesetekkel. Magyar példákból is sokat ismerünk, kezdve I. Bélával, akire rászakadt a trón, II. Istvánon keresztül, akit a legenda szerint a kunok ölelgettek halálra, egészen a több ízben is előforduló vadkanbalesetekig. És persze más országok históriája is bővelkedik bizarr, halálos kimenetelű balesetekben.

A vadászat Bizáncban is komoly veszélyt jelentett. 886-ban az akkor már 75 éves I. Baszileiosz császár öve egy vadászaton beleakadt egy szarvas agancsába, és az állat kilométereken át vonszolta az uralkodót az erdőben. Egyik kísérője vágta el végül az övet, Baszileiosz azonban azt hitte, meg akarja ölni, ezért még azelőtt kivégeztette, mielőtt belehalt volna sérüléseibe.

Sigurd Eysteinssonnak, a ma Skóciához tartozó Orkney viking earljének az egyik legnagyobb győzelme okozta a vesztét. Miután 892-ben legyőzte ellenfelét, Máel Brigtét, levágta a fejét, majd a nyereghez erősítette a testrészt, diadalmasan ügetett hazafelé a csatából. A levágott fejet azonban olyan szerencsétlenül kötözte lovára, hogy Máel Brigte fogai felsértették a lábát, az így keletkezett sebe elfertőződött, és belehalt sérüléseibe.

Míg a magyar Imre herceg egy vadkan öklelését nem élte túl, a francia Fülöp herceg halálához csak közvetlenül járult hozzá egy disznó. VI. (Kövér) Lajos király fia 1131-ben barátaival éppen Párizsban, a Szajna mentén lovagolt, amikor lova megbotlott egy, a folyó partján álló trágyahalomból váratlanul kiugró, fekete disznóban. A társuralkodóként Franciaország élén álló herceg olyan szerencsétlenül ért földet, hogy másnapra belehalt sérüléseibe.

Hódító Vilmos negyedik fia, a normann hódítás után Angliát konszolidáló I. Henrik 1135-ben bekövetkező halálát Huntingdoni Henrik beszámolója szerint egy vadászat után az orvosai tanácsa ellenére elfogyasztott túlzott mennyiségű halpite okozta.

II. Henrik, Champagne grófja 1192-től uralkodott a Jeruzsálemi Királyságban, bár a királyi címet sohasem használta. 1197-ben, amikor éppen csapatait szemlélte akkói palotája ablakából, leszakadt a korlát, amelyre támaszkodott, Henrik pedig kizuhant. Egyik szolgálója zavarában ura után vetette magát. A beszámolók szerint Henrik túlélhette volna a zuhanást, ha önfeláldozó szolgája nem éppen a testén landol.

Emberséges Márton, Aragónia királya 1410-ben egy napon éppen az ágyában igyekezett kikúrálni egy egész liba elfogyasztása következtében fellépő emésztési zavarait, amikor udvari bolondja belépett a szobába. A hivatásos bohóc a legenda szerint annyira megnevettette az uralkodót, hogy az hanyatt esett, és már nem kelt fel többé.

Plantagenet György, Clarence első hercege, IV. Edward és III. Richárd angol király kiszámíthatatlan testvére a rózsák háborújában a Yorkok oldaláról átállt a Lancasterekhez, emiatt IV. Edward árulás vádjával halálra ítélte. Egyes beszámolók szerint 1478-as kivégzésekor kérésének megfelelően kedvenc italába, egy kád malváziaborba fojtották bele a Towerben.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Pite, disznó és egy halott ember fogai – bizarr halálesetek a középkorból

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. nyár: Végzetes asszonyok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra