Öt híres hajó, amelyet a tenger fenekére küldtek
2015. május 7. 17:22
A magyar óriás végzete
A Siegfried Popper hadmérnök tervei alapján készült, Tegethoff osztályú SMS Szent István csatahajót 1914. január 17-én bocsátották vízre Fiuméban. A 60,6 millió koronába kerülő csatahajó 152 méteres hosszával és 20 ezer tonnás vízkiszorításával minden idők legnagyobb magyar építésű hajója volt. A 27,3 méter széles csatahajó tűzerejével a maga korában a legnagyobbak közé tartozott, egyszerre 5400 kiló gránátot tudott 20 kilométeres távolságra kilőni. A kazánokat, a gépeket, a fegyverzetet és a páncélzatot csak a vízen lehetett felszerelni. A hajó végül 1915 novemberében állt szolgálatba.
A magyar óriás nem érte meg a világháború végét. Habár 1918-ban részt vett Pula légvédelmében, az első (és utolsó) éles bevetésére csak 1918. június 9-én indult. Akkor az osztrák-magyar hajóhad parancsnoka, Horthy Miklós ellentengernagy úgy döntött, két csatahajval, egy rombolóval és hat torpedónaszáddal feltörik az Otrantói-szorosban létesített antant tengerzárat.
A hajóraj Premuda szigetétől délnyugatra, 14 csomós sebességgel haladt, amikor hajnali fél négykor a Szent Istvánt két torpedótalálat érte. A lövéseket két, a Szent István hosszánál körülbelül 15-ször rövidebb, olasz, MAS típusú motoros naszád adta le, amelyek a támadást követően elmenekültek. Erős a gyanú, hogy a hadművelet híre kiszivárgott, de a hajó pusztulásában stabilitási gondok és tervezési hiányosságok is szerepet játszottak.
A torpedók két kazánházat találtak el és átszakították a válaszfalat is. A kísérő SMS Tegethoff megpróbálta elvontatni a Szent Istvánt, de a kötél elszakadt, s a hajó a legénység elszánt küzdelme dacára megtelt vízzel. A mindössze 937 napig csatarendben álló hajó 6 óra 5 perckor felborult és öt perc alatt elsüllyedt, vele pusztult 4 tiszt és 85 tengerész. A Szent István volt az első csatahajó, amelyet torpedók süllyesztettek el, pusztulásáról film is készült, amelyet ma Franciaországban őriznek.