Nádba tekert, női múmiát fedeztek fel Peruban

2016. április 27. 17:34

A perui fővárostól, Limától mindössze három órányi autóútra északra, a tengerparton található Aspero város romjai mellett egy minden valószínűség szerint „nemes hölgy” aludta örök álmát, mondta Ruth Shady Solís perui antropológus, a régészeti kutatás egyik vezetője. A szakember hozzátette: a mumifikálódott, két réteg pamutba és egy réteg nádba tekert, embriópózban eltemetett elhunyt mellett majmokat és madarakat ábrázoló faragványokat találtak, amelyek az előzetes vizsgálatok szerint a tengerparti halászváros és a tőle körülbelül 20 kilométerre, a szárazföld belsejében lévő, Caral közötti kereskedelemből származnak.

A kutatók az asszony társadalmi helyzetét a megszokott módszer szerint a sírmellékletek alapján igyekeztek megállapítani. Viszonylag könnyű dolguk volt, ugyanis a különböző helyekről származó, értékes portékák (az előbb felsoroltak mellett még ékszereket, valamint gyümölcsökkel és magvakkal teli edényeket is találtak) alapján szinte biztosra lehet mondani, hogy nem a szegényebb néprétegekből származott.

Solís kollégái szerint az asszony Kr. e. 2500 körül élt, abban az időszakban, amikor a mai Peruban piramisok építésébe kezdtek. Ezen tény azonban nem támasztja alá a nő haláláról szóló eddigi elképzeléseket. „A carali civilizáció településein az emberáldozat nem volt túl gyakori” – mondta Solís az Andina hírügynökségnek. Hozzátette: a tárgyi leletek, valamint az eltemetés helyszíne a nemek közötti egyenlőségről tanúskodnak, véleménye szerint elképzelhető, hogy nem csupán a férfiak, hanem a nők is elérhették a társadalmi ranglétra csúcsait.

Az asszony mellett egy kagylókból (egészen pontosan a Spondylus kagylónembe tartozó fajok) font nyakláncot, valamint majom- és madárformákra faragott, csontból készült brossokat is találtak. Mint a kutató elmondta, a korabeli perui társadalmak életében a zene nagy szerepet játszott. Mindezzel arra utalt, hogy néhány héttel ezelőtt a közeli, Supe Puertói ásatás során 32 darab furulyát fedeztek fel a Kr. e. 2600 és 2000 között lakott Caralban. Hozzátette: a kereskedelem révén a mai Peru területén szinte bárhová  eljuthattak ezek a hangszerek.

Habár az ősi amerikaiak ugyanabban az időben építették piramisaikat, mint az egyiptomiak, a Norte Chicói civilizációról mégis sokkal kevesebb információnk van, mint afrikai társaikról. Pedig a monumentális építkezések ténye komplex és igen jól szervezett társadalomra utal mindkét területre vonatkozólag. A régészek eltérő véleményen vannak a tengerparttól távolabbi városok megítélésével kapcsolatban. Egyesek szerint az Asperóhoz hasonló halászfalvakból kiindulva alakulhattak ki, míg mások úgy vélik, a közeli völgyek népessége alapíthatta a távoli városokat.