Múlt-kor.hu

Már életében legendává vált a magyar gályarabok holland megmentője

Már életében legendává vált a magyar gályarabok holland megmentője

2021. április 29. 14:03 Múlt-kor

Véletlenek láncolata vezetett ahhoz, hogy 1676-ban éppen a holland Ruyter kapitány mentette meg gályarabságából azt a 26 életben maradt magyar prédikátort és tanítót, akiket az ellenreformációs hullám a tengeri rabszolgaságig üldözött. A 345 éve elhunyt Ruyter nem csak a magyarok jótevőjeként, hanem a hollandok egyik legsikeresebb vezértengernagyaként is beírta magát a történelem lapjaira, emlékéért még az aktuális ellenség, XIV. Lajos is díszsortűzzel adózott. 

Tanoncságtól a főparancsnoki címig

1607. március 24-én született egy tizenegy gyermekes család negyedik tagjaként Michiel Adriaenszoon néven, a de Ruyter nevet csak 1663 után vette fel. Születési helye – Vlissingen – egy holland kikötőváros volt, amelynek adottsága meghatározta szakmai jövőjét is.

Az iskoláit nem végezte el, még a kötélverő mesterséget sem tanulta ki, amikor 11 évesen vitorlamester tanoncként kezdett dolgozni. Szorgalmával gyorsan haladt előre a hajós ranglétrán, másod-vitorlamester, majd első tiszt lett, végül 22 éves korában kinevezték egy kereskedőhajó kapitányának.

Három évig bálnavadászként szerzett további tapasztalatokat, ezután az elhúzódó németalföldi szabadságharcban is szerepet vállalt, hajóját, a „Szalamandrát” Zeeland tartomány admirálisa bérbe vette a spanyol hajóhad ellen. Ruyter lett a hajó parancsnoka, a Szent-Vince foknál le is győzték a spanyolokat 1641. november 4-én.

Az angol-holland háború kitöréséig kereskedőként jelentős vagyont halmozott fel. A spanyol Armada 1588-as bukása után a hollandok és az angolok viaskodása határozta meg, hogy kié lesz a tengerek feletti uralom, illetve hogy a győztes meg tudja-e őrizni vezető szerepét. A felfedezések korában a háború tétje nem csak politikai, hanem gazdasági szempontból is óriási volt.

Karrierje során a háború több szakaszában – összesen háromban – is kivette részét, mindeközben szakmai elismertsége folyamatosan ívelt felfelé. Az első háború sok vesztes csatát eredményezett a hollandoknak 1652-1653-ban, mégis flottaparancsnoki címet ajánlottak fel neki, amelyet ő ekkor udvariasan – „fiatal” korára hivatkozva – még visszautasított.

A második háború kitörése előtt több kisebb konfliktusban vett részt, a dánoknak nyújtott segítséget a svédek ellen, vagy éppen Guineát foglalta vissza az ellenséges erőktől. A második angol-holland háború kitörésének idején az Atlanti-óceánon hajózott, a hír megérkezése után egyből megtámadta Barbadost, és kifosztotta Új-Fundlandot. Visszatérte után pályafutása egyik legnagyobb győzelmét az 1666. június 1. és 4. között folyó „négynapos csatában” aratta az angol flotta ellen, immár főparancsnokként.

Noha ugyanezen évben a Szent Jakab-napi csatában vereséget szenvedett, a medwayi rajtaütés bevonult a történelemkönyvekbe: a hollandok a Temze mellékfolyóján felhajózva megsemmisítettek, valamint visszafelé el is raboltak angol hadihajókat.

A harmadik angol-holland háború során már az egyesült francia-angol flotta ellen kellett sikerre vezetni a holland tengeri erőket, így érthető, hogy négy fontos stratégiai győzelem után megkapta a lehető legmagasabb elérhető beosztást: Ruyter Hollandia és Nyugat-Frízföld vezértengernagya lett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Már életében legendává vált a magyar gályarabok holland megmentője

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra