Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király
2024. november 24. 16:05 Múlt-kor
Jakab és a boszorkányok
Jakab király élete és uralkodása alatt jelentős érdeklődést mutatott a boszorkányság és a mágia iránt. Macbeth sorsával párhuzamosan az ő életében is komoly szerepet játszott a természetfeletti, a hatalom akarása, a politikai intrika. Miután 1603-ban örökölte az angol trónt, Skócia mellett Anglia királya is lett, és ezzel egyesítette a brit szigetek két legnagyobb királyságát.
Uralma alatt számos politikai és vallási kihívással kellett szembenéznie, amelyek közé tartozott a boszorkányság elleni harc is. A boszorkányság kérdése Jakab uralkodása alatt különösen kiélezetté vált, mivel maga a király is személyesen részt vett a boszorkányperekben. Több könyvet is írt a témában, például a híres Démonológia című művet, amelyet 1597-ben publikált.
Anna királyné, Jakab felesége
Jakab boszorkányüldözései részben saját tapasztalataiból eredtek. 1589-ben, amikor házasságra készült Anna dán hercegnővel, a királyné hajója súlyos viharba került, és majdnem odaveszett. Jakab, aki ekkor még csak Skócia királya volt, úgy vélte, hogy boszorkányok munkálkodtak a viharok mögött, hogy megakadályozzák házasságát.
Ez az esemény komoly hatást gyakorolt Jakabra, és Skóciában megindultak a boszorkányperek. 1590 áprilisában hat boszorkányt égettek el Koppenhágában, mert őket okolták a viharokért, amelyek veszélyeztették a királyné hajóját.
Jakab visszatérése Skóciába tovább növelte a boszorkányok elleni üldöztetést. A Haddington városában zajló perek során két nőt, Agnes Sampson és Gellie Duncan személyében, boszorkánysággal vádoltak meg. James Carmichael, egy presbiteriánus lelkész, akit korábban száműzetésre ítéltek, vezető szerepet játszott a boszorkányüldözésben, amelynek célja az volt, hogy „kiűzzék a Sátánt és támogatóit Skóciából.” Sampson és Duncan beismerte, hogy részt vettek több boszorkányszombaton, és találkoztak az ördöggel, aki mágikus hatalmakkal ruházta fel őket.
Változó hozzáállás
Jakab kezdetben szkeptikus volt a boszorkányság vádjaival szemben, bár korábban már mutatott érdeklődést a mágia iránt. Például miután sikeresen leverte a lázadást Aberdeen mellett a Dee hídjánál, ellátogatott egy helyi boszorkányhoz, hogy megtudjon többet a mágiáról. Emellett a Dániában töltött időt is felhasználta arra, hogy találkozzon a híres alkimistával, Tycho Brahe-val.
Boszorkányper
A boszorkányperek során azonban Jakab álláspontja megváltozott. Amikor Agnes Sampson audienciát kapott a királytól, részletesen elmondta, hogy milyen varázslatokat alkalmazott, és megjósolta Jakab első két gyermekének születését is. Sampson azt is bevallotta, hogy részt vett egy boszorkányszombaton, ahol kötélen keresztül megidézték az ördögöt, és megakadályozták a királyné érkezését.
1591 januárjában Sampson másik személyt is megvádolt boszorkánysággal, Barbara Napiert, Carschogill földesurának sógornőjét. A vádlott szerint Napier varázslattal próbálta megölni első férjét, és egy varázsgyűrűt használt, hogy elnyerje Lady Angus kegyeit.
A boszorkányperek során nemcsak nőket, hanem férfiakat is megvádoltak. Közéjük tartozott a varázsló és asztrológus, Richie Graham, valamint a helyi iskolamester, John Fian, és egy másik helyi lakos, Donald Robson. A nők között, akiket boszorkánysággal vádoltak, megtalálható volt Bassie Thompson, Janet Stratton, valamint a helyi polgárság más tagja, Euphame MacCalzean.
Ahogy a vádlottakat kihallgatták, egyre sötétebb és összetettebb történet bontakozott ki. Az egyik boszorkányszombat során viaszbabát adtak körbe, miközben VI. Jakab nevét kántálták. Donald Robson vallomása szerint Gellie Duncan levele, amelyet a boszorkányok vezéreinek szánt, nem volt névtelen: a levelet Frances Stewart, Bothwell V. grófja küldte, aki parancsot adott a varázslatok végrehajtására.
Duncan vallomásában szerepelt egy másik, jelentős szereplő, Robert Bowes, az angol nagykövet is, akit azzal vádoltak, hogy pénzt adott a boszorkányoknak, hogy varangyok felakasztásával próbáljanak kárt tenni Jakab életében.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
