Ma sem tudjuk, mi lett a Mary Celeste kísértethajó utasainak sorsa
2021. június 18. 08:39 Múlt-kor
Mi történhetett valójában?
Habár az elmúlt közel másfél évszázad során számos forgatókönyvet felvázoltak a kutatók és a lelkes amatőrök, a mai napig nem tudjuk, hová tűntek a Mary Celeste utasai. A Dei Gratia legénységének egy része 1872. december 13-án benavigálta a kísértethajót Gibraltár kikötőjébe. A rakomány megmentéséért járó – a szokásjog szerint az összérték 20-25 százalékát képező – pénzjutalom azonban elmaradt. Ehelyett hosszadalmas vizsgálat és bírósági procedúra kezdődött, amelyben még az a gyanú is felvetődött, hogy a Mary Celeste matrózait és utasait a Dei Gratia legénysége tette el láb alól.
A helyi főügyész már 1873-ban kinyilvánította, hogy valószínűleg a legénység – megcsapolva a szeszes hordókat – részegre itta magát (egyébként a denaturált szesz emberi fogyasztásra alkalmatlan és mérgező anyagokat tartalmaz), és kiirtotta a családot. A vizsgálatok során felmutatott, állítólagos vérfoltokról utólag kiderült, hogy a főügyész és a nyomszakértők nagyot tévedtek. Ráadásul a kardcsapásoknak hitt bemetszések a tenger hajótestre gyakorolt hatása miatt keletkezhettek.
Egyesek szerint kalózok mészárolták le a Mary Celeste-én tartózkodó tíz embert, esetleg eladták őket rabszolgának. Bár az óceán ezen része már évtizedek óta pacifikált volt, természetesen előfordulhatott egy-egy támadás, ám szinte kizárt dolog, hogy ez mindenféle dulakodásra utaló nyom nélkül lezajlódhatott volna. Nem beszélve arról, hogy számos értéktárgy maradt még szem előtt a hajón.
Az egyik legvalószínűbb szcenárió szerint az alkoholpárolgás miatti robbanásveszélyt mérlegelve döntött úgy a kapitány, hogy a hajó utasait mentőcsónakba ülteti, és elhagyják a ketyegő bombává váló Mary Celeste-ét, ám később talán vízbe fúlhattak. Mindez valós veszély volt, ugyanis ha a raktér szellőzetlen levegőjében az alkoholtartalom elérte a 4-5 százalékos telítettséget, gyakorlatilag bármikor bekövetkezhetett a katasztrófa.
Az is elképzelhető, hogy valóban le is zajlott egy robbanás, ám az alkohollal telített levegő miatt korom és bármiféle nyom nélkül történhetett. Tudjuk, hogy az ágyak mind bevetetlenek voltak, azt sugallva, hogy az utasoknak az éjszaka közepén kellett sietősen, ám minden bizonnyal nem pánikba esve távozniuk. (Ennek az állításnak azonban ellentmond, hogy az utolsó írott bejegyzés reggel nyolc órára volt dátumozva.) Akkoriban jellemző gyakorlat volt veszély esetén ideiglenesen a mentőcsónakba költözni, ám ez általában bekerült a hajónaplóba.
Volt, aki szerint a gyilkos szélcsend lehetett mindennek az oka, és mivel a kapitány tartott attól, hogy az áramlat egy zátonynak sodorhatja a hajót, kiadta a parancsot a menekülésre. Ám ez a lehetőség sem állja meg a helyét, hiszen ez esetben a vitorlák ki lettek volna feszítve, és nem felgöngyölve. Nem teljesen ördögtől való gondolat az sem, hogy egy igen rosszul kivitelezett biztosítási csalás áldozatává vált a gyönyörű hajó. A spekuláció szerint a Mary Celeste utasai egyszerűen átszálltak és Gibraltár felé közeledve elbújtak a Dei Gratia rakterében (esetleg a kilenc kiürített szeszes hordóban), a megérdemelt jutalmat pedig felosztották volna egymás között. Ám ez az elmélet is több sebből vérzik.
Az egyik, ha nem a leghíresebb kísértethajó különös esetével kapcsolatban számos egyéb fantáziadús történet látott még napvilágot. Sokan ufókat emlegettek, mások tengeri szörnyeket, kígyókat (olykor csupán egy bálnát) sejtettek a rejtély mögött, és volt, aki szerint az utasok azért tűntek el, mert a teherhajó áthaladt az elsüllyedt Atlantisz felett.
Az igazi legendává váló Mary Celeste-re – amelyről később számos regény, tanulmány és újságcikk született, és egy film is készült, Lugosi Béla főszereplésével – később alig lehetett legénységet toborozni, hiszen minden tengerész halálosan komolyan úgy gondolta, hogy a hajó el van átkozva. Mindezt nagyban alátámasztotta, hogy az ezt követően állandóan veszteséget termelő hajónak egy újabb kapitánya is elhunyt. A Mary Celeste-et 1885-ben egy tényleges biztosítási csalás során szándékosan zátonyra futtatták Haitinél. Az 1872-es több mint rejtélyes út utasait sohasem látták többé.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
