Ki volt Ahhotep, a „harcos királynő”?

2025. február 28. 16:05 Múlt-kor

Az ókori Egyiptom történelmében gyakran fordulnak elő befolyásos női alakok. Kevesen keltettek azonban akkora érdeklődést, mint Ahhotep királynő. A hükszoszok elleni ellenállás egyik legfontosabb vezetőjeként emlékeznek rá, sírja és sírmellékletei azonban heves viták tárgyát képezik. Annak ellenére, hogy katonai tetteiről kevés közvetlen feljegyzés maradt fenn, a szarkofágja közelében talált leletek sokakat arra késztettek, hogy igazi „harcos királynőnek” hivatkozzanak rá.

Ahhotep sírjának felfedezése

Ahhotep sírját 1859-ben fedezték fel a Théba nyugati partján elterülő nekropoliszban. Bár a felfedezést egyiptomi munkások tették, az ásatásokat Auguste Mariette végezte. A sír az egyiptomi aranyművesség egyik legimpozánsabb kincsét tartalmazta. Ebben az időszakban Egyiptom a régészeti érdeklődés középpontjában állt Európában.

A szisztematikus régészeti módszerek akkori hiánya a felfedezés töredékes és gyakran pontatlan dokumentációját eredményezte, ami megnehezítette az események pontos rekonstruálását. A források azonban arra utalnak, hogy a sír felfedezése pusztán a véletlen műve volt.

A felfedezés kronológiája is tisztázatlan. Míg egyes dokumentumok 1859 januárjára datálják, mások szerint februárban történt. A felfedezés után a szarkofágot és kincseit Kairóba szállították, ezután Párizsban állították ki, mielőtt visszatért Egyiptomba.

Ki volt Ahhotep?

Ahhotep a 17. dinasztia királynője volt, olyan korszakban, amikor a hükszoszok (sémi eredetű nép, kánaánitáknak vagy ammonitáknak is nevezték őket) elleni küzdelem határozta meg a mindennapokat. A mauzóleumban talált leletek alapján megállapítható, hogy a sír Kr. e. 1550 körül keletkezett. Olyan területen fedezték fel, amelyet a királyi családokkal hoztak összefüggésre, mindez pedig arra utal, hogy Ahhotep nagy jelentőségű személyiség lehetett.

Drá Abu el-Naga, a thébai nekropolisz a királyi család temetőjeként működött a második köztes időszakban. Az uralkodó sírjának ezen a helyen való elhelyezése tehát arra utal, hogy a nagyhatalmú királynőhöz méltó tiszteletadással temették el.

A legfontosabb leletek

Ahhotep sírleletei között aranyból, ezüstből, lápisz lazuliból és más drágakövekből készült tárgyak elképesztő sokaságát tartalmazták. Számos ékszert találtak, köztük karkötőket, nyakláncokat és gyűrűket, amelyek a korabeli egyiptomi aranyművesek magas színvonalát tükrözik. A temetkezési tárgyak között talált miniatűr aranyhajó a túlvilági utazást és a hajózás fontosságát szimbolizálja az egyiptomi kultúrában.

Ahhotep sírjának legérdekesebb eleme azonban a fegyverek jelenléte: tőrök, mellvértek és két szertartási fejsze, amelyek közül az egyiken a hükszoszok feletti győzelemről szóló felirat olvasható. Ez arra enged következtetni, hogy Ahhotep aktív katonai szerepet játszott. A hükszoszok ellen harcoló fáraók, Kamosze és I. Jahmesz nevével ellátott feliratok jelenléte szintén erős kapcsolatot sugall az ellenállás ezen időszakával.

Az Ahhotep sírjában talált aranytárgyak az egyiptomi művészet egyik legértékesebb gyűjteményét alkotják. Különösen figyelemre méltó az arany szertartási fejsze a hükszoszok feletti győzelemre utaló feliratokkal, valamint az arany pengéjű tőr drágakövekkel kirakott markolattal. A mellvérteken katonai ikonográfiát ábrázoló domborművek találhatók, ami megerősíti azt a feltételezést, hogy fegyveres konfliktusban vettek részt.

A különböző isteni alakokkal és szimbólumokkal díszített arany mellvértek arra utalnak, hogy Ahhotep szorosan kapcsolódott a valláshoz és a katonai hatalomhoz. E tárgyak némelyikére a 17. dinasztia fáraóinak nevei vannak felírva, ami megerősíteni látszik azt az elméletet, hogy a királynő aktív szerepet játszott a thébai hatalom megszilárdításában.

A „harcos királynő”

A „harcos királynő” jelző az egyiptológusok körében jelentős viták tárgyát képezte. Egy sztélén Ahhotep Egyiptom védelmében játszott szerepét emeli ki. Holttestének fegyverekkel és katonai jelvényekkel való elhelyezése a sírban arra utal, hogy aktív szerepet játszhatott a hükszoszok elleni erők megszervezésében. Nincs azonban közvetlen bizonyíték arra, hogy részt vett volna a harcokban, így szerepe inkább szimbolikus vagy politikai, mint katonai lehetett.

Egyes tudósok szerint Ahhotep a fia, I. Jahmesz (Kr. e. 1575-1550) gyermekkora idején régensként működhetett. Ebben az időszakban a királynő felügyelte a katonai stratégiák kidolgozását, szövetségeket kötött és megszervezte a csapatok ellátását.

Bár nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a csatatéren is fegyvert fogott volna, a történelmi bizonyítékok arra utalnak, hogy Ahhotep aktív szerepet játszott a thébai hatalom megszilárdításában és a hükszoszok kiűzésében.

Ahhotep az ókori Egyiptom egyik legrejtélyesebb alakja maradt. Sírja és a benne talált leletek vitákat váltottak ki a hükszoszok elleni háborúban játszott szerepéről és dinasztikus jelentőségéről. Bár a csatatéren való részvételére vonatkozó közvetlen bizonyítékok ritkák, a 18. dinasztia vezetőjeként és matriarchájaként betöltött szerepe kétségtelen. Hagyatéka az egyiptomi történelemben a válságos időkben a női hatalom bizonyítékaként él tovább.

Készült a muyinteresante.com cikke alapján.